Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

128 — Felülvizsgálati kérvény — ilyen felülvizsgálatnak azon az alapon, hogy a per értékre való, tekintettel a törvényszék hatáskörébe tartozik. (V. 258.) Az itt érintett közvetlen felülvizsgálati kérelem megengedett voltának az is előfeltétele, hogy az ilyen felülvizsgalatt kérelem nem alapulhat az eljárásra vonatkozó valamely sza* bály megsértésén és hogy sem a felülvizsgálatban, sem a válasziratban nem lehet az elsőbíróság ítéletében előadott tényállást megtámadni. (C. I. 3863—1932.) B) Felülvizsgálat és csatlakozás tartalmi és alaki kellékei, a) Felülvizsgálati kérvény. A felülvizsgálati kérvény tartalma szerint bírálandó el és így amennyiben a perrendtartás szebályai szerint felülvizsgálatnak van helye, az egyébként „fellebbezésnek" címzett beadványt is felülvizsgálati kérelemnek kell tekinteni. (C. VL 7821—1929.) A Pp. 527. §-a értelmében a felülvizsgálat önálló jogorvoslat, amelyben a fél minden egyes panaszát és támadását az annak alapjául szolgáló peradatokkal együtt szabatosan tartozik előadni, különösen pedig pontosan meg kell jelölnie, hogy a fél a fellebbezési bíróság ítéletét mely alapon támadja meg. (V. 1236.) A felülvizsgálat önálló jogorvoslati jellegéből következik, hogy csak azok a támadások vehetők elbírálás alá, amelyeket a felülvizsgálattal élő fél a Pp. 527. §-ának megfelelően terjeszt elő. Ezeknek a szabatos előterjesztéseknek a hiánya semmiféle más irat (pl. valamely előkészítőírat, a fellebbezés vagy esetleges korábbi felülvizsgálati kérelem) tartalmára való hivatkozással nem pótolható. (C. I. 4423—1929., C. VI. 7051— 1929., C. II. 2541—1930., C. II. 8361—1930., C. VII. 2810— 1931., C. VI. 2327—1933.) A Pp. 534. §-ának első bekezdése szerint a felülvizsgálati bíróság a fellebbezési bíróság ítéletét az abban előadott tényállás alapján vizsgálja felül. Ezzel az ítéleti ténymegállapítással szemben tehát nem elégséges a feülvizsgálati kérelembea azt csupán általánosságban megtámadni, hanem részletesen meg kell jelölni, hogy a fél a tényállást mely alapon támadja meg. (VI. 391., — C. IV. 2046—1930., C. II. 3924—1932.) Ennek megfelelően tehát a panaszok szabatos részletezése nélkül a Pp. 534. §-ában megjelölt támadási okoknak puszta felsorolása nem alkalmas a panaszok elbírálására, (C. VI. 2643— 1929. ), ugyanígy nem elégséges az sem, ha a fél csupán általánosságban kéri a megtámadott ítélet fololdását (C. VI. 1689— 1930. ), — vagy ha pl. a megsértett eljárási szabályok szabatos megjelölése helyett csupán általánosságban utal a perrendtar-