Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

126 — Feloldás esetében irányadó érték — A Te. 37. §-ának harmadik bekezdése szerint a felülvizsgálati érték valószinűvé tételére és megállapítására a Pp. 476. §-át, illetve a Te. 24. §-át kell megfelelően alkalmazni. (C. V. 1177.—1932.) Ehhez képest tehát: pl. olyan esetben, ha egy vagy több személy ugyanabban a keresetlevélben egy vagy több személy ellen több követelést foglal össze, (Pp. 7. §.), az érték meghatározásánál a követelések összegét össze kell számítani. Ezzel szemben azonban a külön indított és csupán a Pp. 189. vagy 233. §. alapján egy eljárásba egyesített perekben hozott közös ítélet esetében az az ítélet irányadó, amelynek tárgya a legnagyobb értékű. (C. V. 1157—1932.) Ugyanígy pl. használatra átengedett ingatlan visszabocsátő,sa iránt indított perben, — amely nem bérleti vagy haszonbérleti viszonyból ered, — az egész ingatlan értéke irányadó. (VI. 702.) Ezzel szemben pl. igényperben több végrehajtatónak alperesként történő perbe idézése esetében a felülvizsgálati érték minden egyes alperessel szemben külön-külön állapítandó meg. (VII. 19.) * A pergátló kifogás tárgyában hozott ítélet esetében a felülvizsgálati érték azon vagyoni érdek után igazodik, amelyet az ítéletnek a pergátló kifogás tárgyában hozott része érint(C. V. 3490—1933., C. I. 10—1932.) Amennyiben a fellebbezési bíróság ítéletével megítélt követelés a marasztalt alperes ellen létrejött kényszeregyezség hatálya alá esik, ez a körülmény a felülvizsgálati érték szempontjából nem bír jelentőséggel, ilyen esetben tehát a felülvizsgálati érték az egész megítélt követelés után igazodik, nem pedig annak a kényszeregyezség alapján érvényesíthető része után. (VI. tíöl.) Abban az esetben ha a íelleooezési bíróság 2 követelés egyrésze felől részítélettel határozott, más részének alapját pedig Közbenszóló ítélettel állapította felülvizsgálat megengedhetoségének szempontjából irányadó érték a részítélettel megítéit, illetve elutasított követelésnek vagy követelésrésznek és a közbenszóló ítélet folytán a későbbi ítéletben eldöntendő követelésnek a kereset szerint jelentkező együttes értéke. (VII. 526.) A 49.000—1930. I. M. számú rendelettel megállapított felülvizsgálati értékhatár nem irányadó azokban a perekben, amelyekben a fellebbezési bíróság ítéletét a Te. életbeléptetése (1931. január 1.) előtt hirdette ki. (V. 1179., VI. 820.) Olyan esetben mégis, amidőn a Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét a Te. életbeléptetése előtt oldotta fel és ennek alapján a fellebbezési bíróság új ítéletét csak a Te. életbelépése után hozta is meg, a 49.000—1930. I. M. számú rendelet 3.