Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog II. (Budapest, 1934)

— Visszautasítás elsőbírósághoz — 121 való hivatkozással is helybenhagyhatja. (VI. 1087., VII. 402.) A Te.22. és 33. §-ának egybevetett értelme szerint azonban a fellebbezési bíróság csak akkor utalhat a tényállás újabb megállapítása helyett az elsőbíróság ítéltetében foglalt tényállásra, ha azt helyesnek fogadja el. (VH. 183.) Nem lehet •azonban az elsőbróság által megállapított tényállásra hivatkozni olyen esetben, amidőn az elsőbíróság teljesen mellőzte azoknak az adatoknak és bizonyításoknak méltatását, amelyekre a tényállást alapította. A bizonyítás anyaga és eredménye tekinetében ugyanis a vonatkozó jegyzőkönyvek tartalmára való általános utalás nem pótolja az egyes bizonyítékok szorgos méltatását. (C. II. 2797—1932.) Nem hivatkozhat azonban a fellebbezési bíróság a saját korábbi feloldott ítéletében foglalt tényállásra sem, mert a feloldás következtében ez a korábbi ítélete hatályát vesztette. (VII. 183.) b) Visszautasítás az elsőbírósághoz. Eljárási jogrendszerünk értelmében, — amint az a Pp. 498. §-ának tartalmából is kitűnik, — a fellebbezési eljárás az elsőbírósági eljárásnak a folytatása és ezért a fellebbezési bíróság a Pp. 503. §-a értelmében azokban a kérdésekben is határoz, amelyek az elsőbíróság előtt tárgyalva, vagy eldöntve nem voltak. (VI. 228., — C. V. 7721—1929.) A fellebbezési bíróság előtt ezért, — a Te. alaki jogi korlátai között, — az elsőbíróságnál fel nem hozott új tényállítások és bizonyítékok is felhozhatók. Támadásként és védelemként új jogok is érvényesíthetők és a fellebbezési tárgyalás az elsőbíróságnál nem tárgyalt kérdésekre is kiterjed. A fellebbezési bíróság tehát nem korlátozhatja tárgyalását és döntését pusztán a peres felek között vitás valamely előkérdés eldöntésére, még ha az elsőbíróság a pert csupán ezen az alapon döntötte is el. (C. V. 7721—1929.) így pl. olyan esetben, amidőn az elsőbíróság a keresetet azon az alapon utasította el, hogy annak elbírálása nem polgári peresútra, hanem a végrehajtási eljárásra tartozik (VI. 228.), — vagy amidőn az elsőbíróság a keresetet keresetváltozás miatt (C. V. 7721—1929.), — vagy a kereshetőségi jog hiánya miatt (C. V. 4345—1933.) utasította el: a fellebbezési bíróság ellenkező állásfoglalás esetében_nem hozhat közbenszóló ítéletet és nem utasíthatja vissza a pert érdemi tárgyalás céljából az elsőbírósághoz, hanem a pert az elsőbíróság által nem tárgyalt kérdések tekintetében is maga tartozik elbírálni. Azokat az eseteket ugyanis, amelyekben a fellebbezési bíróság az ügyet az elsőbírósághoz visszautasítja, vagy visszautasíthatja, a Pp. 506. §-a kimerítően sorolja fel és ezért az állán-