Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

— Tanú megesketése — 79 fél és az ügyvéd közötti megbízási viszony befolyása a vallomás értéke szempontjából a bírói mérlegelés körébe tartozik (IV. 275., — C. IV. 7044/1928.). Az ügyvéd a tanúvallomást az ügyvédi titoktartás alapján akkor is megtagadhatja, ha az általa készített okiraton ügyleti tanuként is szerepel és ha ennek az okiratnak tartalma képezi is a bizonyítás tárgyát (II. 347.). A Pp. 299. §. 2. pontjában meghatározott mentességi ok annyiban korlátolt, amennyiben a tanú csak oly kérdésekre tagadhatja meg a választ, amely kérdésre adandó felelet bűnvádi eljárás alapjául szolgálhatna a tanú, vagy a törvényben meghatározott hozzátartozói ellen (C. VII. 110/1929.). C) Tanúvallomás mérlegelése; a tanú megesketése. A Kúria állandó gyakorlata szerint az ügy elbírálásánál a rokon tanúk vallomásai is figyelembe veendők, kölönösen házassági perekben, ahol a belső viszonyokról leginkább a rokonság tagjai bírnak tudomással (I. 1690.). Éppen ezért a rokon tanuk vallomásának figyelembe vételét a rokoni viszony egymagában nem akadályozza (I. 75., 364.). A tanúk szavahihetősége szempontjából közömbös az is, hogy a kihallgatott tanúk részben külföldiek (C. VI. 8940/1926.). Nem akadálya a tanúvallomás figyelembe vételének az sem, hogy a tanú a felek valamelyikével szolgálati viszonyban áll (L 634.)A tanúvallomásokat a bíróság egész terjedelmükben mérlegelni tartozik (I.1691.), azok figyelembevétele azonban a szabad bírói mérlegelés körébe tartozik és felülvizsgálat tárgyává nem tehető (I. 634. — C VI. 8940/1926.). Nincs akadálya tehát annak sem, hogy a bíróság figyelembe ne vehesse a vallomás egyes részeit még akkor is, ha a vallomás egyéb részeiben ingadozó volt is, vagy valótlannak bizonyult is (I. 872., — II. 1443-)Az a körülmény, hogy pl. a megtámadott végrendelet alakilag kifogástalan záradékát aláíró tanúnak vallomása a záradék tartalmával ellentétes, a bírói mérlegelés alá esik ugyan, azonban egymagában a tanúvallomásnak bizonyítékul való elfogadását ki nem zárja (C. I. 5994/1928.). A törvényes korhatárt még el nem érő (14 éven aluli) és ebből az okból meg nem esketett tanú vallomását is figyelembe veheti a bíróság, ha a tanút korához képest elég értelmesnek találja és a vallomást a per egyéb adatai is támogatják (II. 492.). A Pp. 310. §-ának abból a parancsoló rendelkezéséből, amely szerint tanúkat vallomásuk felolvasása után egyenként