Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

— Bizonyítékok mérlegelése — 75 érdekében hivatalból is figyelembe veheti a felek között lefolyt ideiglenes nőtartási per iratainak tartalmát (II. 283.). Valamely tényállítás valóságát vagy valótlanságát nemcsak közvetlen és a bizonyítandó állításra egész világos és határozott következtetést engedő bizonyítékokkal lehet bizonyítani, hanem olyan ténykörülményekkel is, amelyek magukbanvéve, vagy együttvéve a tényállítás valóságára vagy valótlanságára alapos következtetést engednek (II. 937-)- Ezért tehát a bizonyítás történhet konkludens tényekkel is (I. 642., 834., II. 381., 522., 937., J508.), sőt történhet — különösen családi természetű perekben (házassági bontóper, örökösödési per stb.) — olyan közvetett tanubizonyitás útján is, amelynél a tanú vallomása nem közvetlen tudomás'on, hanem pl. a bizonyító fél panaszkodásán vagy közlésén alapul (I. 744-)- Természetesen ilyen esetben a most említett közvetett bizonyítás eredményét a közvetlen bizonyítás eredményével egybevetve kell mérlegelni (C. I. 140/1925.). A Pp. 286. §. értelmében annak a félnek, aki tanúval akar bizonyítani, a bizonyítandó tényeket meg kell [elölnie (IV. 136.). Ilyen határozott ténymegjelölés nélkül a tanúkihallgatás elrendelése mellőzhető (I. 676., 677., IV. 809.), de csak akkor, ha a bíróság a közelebbi ténykörülmények megjelölése iránt kérdést intézett a telekhez és ezek a kérdések nem vezettek sikerre. A bíróság ugyanis a Pp. 225. §-a értelmében gondoskodni köteles arról, hogy a felek hiányos tényelőadásaikat és bizonyítékaikat kiegészítsék (III. 892.). A fél nincs elzárva további újabb bizonyítékok érvényesítésétől még akkor sem, ha ezt megelőzőleg ellenfelének eskü alatti kihallgatását indítványozta, de az nem vezetett eredményre (IV. 761.), sőt annak sincs akadálya, hogy a fél a feloldó végzés folytán megismételt fellebbezési tárgyaláson olyan új tényállításokat é\S bizonyítékokat terjeszthessen elő, amelyekről a feloldás előtt a perben nem is volt szó (I. 2038.). A késedelmesen felajánlott bizonyítékok felvétele mégis mellőzhető akkor, ha az utólag ajánlott bizonyítás nyílván a per elhúzását célozza és ha a feleknek már előbb is módjukban állott volna a kérdéses bizonyítékokat előterjeszteni (I. 713., II. 1730.). A Pp. 222. §. azonban nem köti a bíróságot, csak feljogosítja, hogy a késedelmesen előterjesztett bizonyítékokat ne vegye figyelembe; ha viszont az ekként előterjesztett bizonyítékokat mégis figyelembe vette, ez nem kifogásolható (IV. 954.). Mellőzheti ezenkívül a bíróság a lényegtelen tényekre vonatkozó bizonyítás felvételét is (IV. 841.). Bár a bíróság a Pp. 260. §. értelmében külön tartozik megindokolni a felajánlott bizonyítás mellőzését, mégis a Kúria egy konkrét esetben nem tekintette jogszabálysértésnek a felek eskü alatti kihallgatására vonatkozó bizonyítási indítvány mellőzését