Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

— Bűnügyi nyomozás adatai — 73 külön tartozik vizsgálat tárgyává tenni, hogy a büntetőbíróság által ilyen módon kötelező erővel megállapított tényállás a házassági törvény szempontjából valamely bontóok megállapítására alkalmas-e vagy sem (II. 562., III. 420., 551.). Ugyanígy az örökösödési perben is önállóan tartozik elbírálni a polgári bíróság azt a kérdést, hogy a büntetőbíróság által megállapított rágalmazás vagy becsületsértés kitagadási okul szolgálhat-e, illetve, hogy a kölcsönös végrendelet visszavonásához megkívánt durva hálátlanság jogalmát kimeríti-e (IV. 132.). A bűnügyi nyomo:ásnak bizonyíték hiáriyáabn történt megszüntetése nem akadályozza a polgári perben a magánjogi felelősség alapjául szolgáló tényállás megállapítását még akkor sem, ha ez a nyomozást megszüntető határozat indokolásával ellenkeznék is (III. 421.). Amennyiben a lefolytatott bűnügyi nyomozás során kihallgatott tanúk vallomása a polgári per eldöntése szempontjából fontossággal bír és ezeknek a tanúvallomásoknak megismétlését a felek valamelyike kéri, a bíróság a bűnügyi nyomozás során kihallgatott tanúk kihallgatását nem mellőzheti, mert a büntetőeljárásban felvett nyomozati íratok és esküvel meg nem erősített tanúvallomások annál kevésbé alkalmasak a tényállás megállapítására, miután a nyomozás során lefolytatott bizonyításnál a felek nincsenek is jelen, holott a Pp. 279. §. szerint a feleknek a bizonyítás felvételénél való megjelenésre módot kell adni (I. 983., 1178. D .T.). A P. H. T-ban foglalt! már hivatkozott 198. számú elvi határozat nem tesz különbséget a rendes és a rendőri büntetőbíróságok által hozott ítéletek között és ezért a fentebb említett jogszabályok a rendőri büntetőbíróság ítéleténél is alkalmazandók (IV. 434.)- Hasonlóképen alkalmazandó az idézett döntvény a katonai bíróságok büntető ítéleteire is (II. 228.). A hivatkozott 198. számú elvi határozat ugyan módot ad arra, hogy a felmentő ítéletben foglalt tényállást a polgári bíróság a magánjogi felelősség szempontjából újból megvizsgálhassa, ámde a polgári bíróságnak ez alapon sem lehet joga ahhoz, hogy a későbbi kártérítési perben jogellenesnek minősítsen olyan tényeket, amelyeket az előzetes eljárás során az arra törvényes hatáskörrel bíró hatóság jogerősen jogosaknak nyilvánított (II. 1015.). Ha tehát az illetékes katonai hatóság pl. a foganatba vett fegyverhasználat jogos voltát megállapította és az ennek alapján hozott felmentő határozata jogerőssé vált, az utóbb eljáró polgári bíróság a fegyverhasználatnak jogosságát többé döntés tárgyává nem teheti (IV. 324.). A Pp. sehol nem tartalmaz oly intézkedést, hogy valamely más eljárás adatai a perben bizonyítékid felhasználhatók ne lehetnének: ezért a polgári bíróság a munkaadó részéről az