Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

— Megállapítási kereset — 51 megfizetésére irányuló kereseti kérelmet akkor, amidőn a felperes érvénytelenítési keresetét azzal indokolta, hogy a kikötött vételár számszerű összegében már nem felel meg az ingatlan szerződéskori értékének (I. 637.). Ingók kiadása iránt indított keresetben a kérdéses ingók akként jelölendők meg, hogy a végrehajtási eljárás során az azonosság megállapítható legyen, mert ennek hiányában a természetben való visszaszolgáltatás tárgyában végrehajtható ítéletet .nem lehetne hozni (I. 1210.). A felek megjelölésének hiányossága a per folyamán a kereset megindítására visszaható hatállyal pótolható. Ez alapon például helyesen beadottnak tekintette a Kúria az »uradalmi jószágfelügyelőség « nevében beadott keresetet, amidőn a jószágfelügyelőség nevében fellépő ügyvéd meghatalmazását utóbb az uradalom -tulajdonosa is aláírta és ezzel felperesként saját személyében jelentkezett (III. 611.). b) A kereset alaki kellékei. A Pp. 134. §-a szerint ugyan ügyvédi képviselet hiányában a félnek a keresetlevelet két előttemező tanú jelenlétében magának kell aláírnia; mégis olyan esetben, amidőn a fél maga ügyvéd, elegendő, ha a kereset a fél sajátkezű ellenjegyzésével van ellátva <II. 1324. Bp. Tsz.). B) Megállapítási kereset és számadási per. a) Megállapítási kereset. A Pp. 130. §-a értelmében valamely fogviszony fennállásának bírói megállapítása iránt akkor lehet keresetet indítani, ha e megállapítás a felperes jogállapotának biztosítására az alperessel szemben szükségesnek mutatkozik (III. 1495.). A. megállapítási kereset szükségessége mint közjogi jellegű kérdés, hivatalból is vizsgálandó (IV. 385.). Megállapítási kérelem viszontkeresetben is előterjeszthető. Ez esetben a szükségesség kérdése ugyanígy vizsgálandó (I. 361.). Valamely jogviszony fenn nem állásának megállapítása iránti keresetnek szükségessége csak akkor állapítható meg, ha az alperes akár szavakban, akár cselekedetekben olyan magatartást tanúsít, amelyből kétségtelen, hogy a felperessel szemben a maga javára valamely jogot fennállónak tekint és ezt a vélt igényét a felperes jogállapotának hátrányára nyilván érvényesíteni is kívánja — (III. 73.), amidőn tehát az alperes kérkedő fellépése a felperes jogállapotát nyilvánvalóan bizonytalanná teszi (III. 352.). Ezen az alapon elismerte a Kúria pld. a tisztességtelen ver4*