Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

42 — Mellé kbeavatkozás — mely perben, vagyis hogy így fennforog-e a mellékbeavatkozás jogának törvényszerű előfeltétele: ez az anyagi jog kérdése és e kérdés eldöntésénél a megfelelő anyagi jogszabály akkor is alkalmazandó, ha arra a kifogást tevő fél egyáltalában nem hivatkozott, vagy ha nem arra, de más jogszabályra hivatkozott is (I. 1172.J. Határozott kérelem hiányában a bíróság a mellékbeavatkozás jogosultságát nem vizsgálhatja (II. 874.). A mellékbeavatkozás a Pp. 85. §-a értelmében a per bármely szakában a per jogerős befejezéséig és felebbvitellel kapcsolatban is történhetik (IV. 645.). Ebből következik, hogy a mellékbeavatkozás történhet egyenesen felebbezés beadása útján is (IV. 226.), de történhet a felebbezési eljárás során más alakban is (IV. 645.)A mellékbeavatkozás elfogadásának nem akadálya az, hogy a mellékbeavatkozó a »beavatkozás« szót nem használja, mert a felek nyilatkozatai és cselekményei tartalmuk és lényegük szerint, friem pedig a felek által használt szavak szerint ítélendők meg (IV. 226.). A mellékbeavatkozó peres félnek nem tekinthető és ezért szükség esetére a perben nem félként, hanem tanúként hallgatandó ki (I. 14.). A mellékbeavatkozó a Pp. 85. §-a értelmében jogosítva van a fél érdekében a per állása szerint megtehető minden cselekményt véghezvinni, amennyiben az a fél cselekményével ellentétben nem áll (I. 14.), így tehát a mellékbea vatkozót felülvizsgál lati jogosultság is megilleti (IV. 645.). A most hivatkozott jogszabály alapján azonban a mellékbeavatkozó esetleges felülvizsgálati kérelmének nincs többé helye, ha a mellékbeavatkozót perbehívó alperes a felülvizsgálati tárgyaláson a kereseti követelést szóbeli nyilatkozattal elismeri. A perben hozott ítélet ugyanis a jogviszonyt csak a peres felek között rendezi, az ítélet jogereje azonban a mellékbeavatkozónak a felpereshez való viszonyára ki nem terjed (I. 2072.). Amennyiben a bíróság a beavatkozást vissza nem utasította, az egyik fél érdekében fellépő mellékbeavatkozó költségeiben a pervesztes ellenfél feltétlenül marasztalandó (II. 874.). A mellékbeavatkozó szerepe a per jogerős befejezésével megszűnik és pl. a pert követő végreliajtási eljárás a mellékbeavat'kozás intézményét nem ismeri, ott tehát a perbeli mellékbeavatkozónak ezen a jogcímen felfolyamodási jogosultsága sem lehet (Bp. Tábla, P. IX. 12.388/1930.). Bár a végrehajtási eljárás maga a mellékbeavatkozás intézményét nem ismeri: a Vht. 119. §. utolsó bek. törvényes beavat' kozási jogot biztosít a sorrendi tárgyaláson kifogásolt követelés