Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

38 — PerviteU bizomány — peressége alatt, saját nevében érvényesítheti. A Kúria felfogása szerint azonban nincs akadálya, annak sem, hogy az engedményezett követelést maga az engedményező érvényesíthesse, ha ehhez. az engedményes is hozzájárult (I. 1686.). Ellentétes azonban a joggyakorlat abban a kérdésben, vajjort a per folyama alatt történt engedményezés alapján az engedményes a per során is beléphet-e felperesként az engedményező felperes helyébe. A Budapesti Tábla ismételten akként döntött,, hogy a perbebocsátkozással a felek között létrejött perjogi viszony nem szüntethető meg az egyik félnek jogügyletével és ezért az alperes beleegyezése nélkül harmadik személy az eredeti felperes helyébe felperesként engedmény jogcímén sem léphet a perbe (III. 87. B. T.). A Budapesti Tábla ezt az álláspontját azzal is indokolja, hogy a Pp. a perbeli jogutódlást csupán két esetbenengedi meg és pedig a Pp. 92. §-a szerint, az ott megbatározott feltételek mellett a perbelépő perbehívott javára a szabályszerűen elbocsátott adós helyett és a Pp. 465. §-a értelmében, amidőn az elhalt peres fél igazolt jogutódai lépnek a perbe (II. 948.). : Ezzel szemben a Kúria a felülvizsgálati kérelem beadása után történt engedményezés alapján a felülvizsgálati eljárás során fellépő engedményes perbelépését is elfogadta azon az alapon,, hogy az engedményes a felperessel kötött ügylet folytán a felperesnek jogutóda és igy a pert a felperes helyett saját nevében folytatni jogosult (III. 1326.). Amidőn azonban a perlési jog a magánjog szabályai szerint személyhez van kötve, úgy az ilyen perlési jog a Kúria álláspontja szerint sem lehet engedményezés tárgya és ezért pl. az ajándékozási szerződésnek hálátlanság címén való megtámadására irányuló jogot engedményezés alapján érvényesítő felperes kereshetőségi jogát el nem ismerte (I. 67.). A Kúria Jogegységi Tanácsának 43. számú Polgári Döntvénye előtt eltérő volt a joggyakorlat abban a tekintetben is, hogy a behajtási megbízott saját felperessége alatt felléphet-e vagy sem?" Kezdetben ugyanis a joggyakorlat arra a felfogásra hajlott, hogy a követelés engedményezése nélkül a behajtási megbízott saját nevében fel nem léphet (I. 240., I. 1934. Gy. T.). Ezzel szemben a Kúria Jogegységi Tanácsának 43. számú Polgári Döntvénye kimondja, hogy másnak a követelését engedményezés nélkül a maga nevében felperesként érvényesítheti az isr akit erre a hitelező feljogosított, mert a magánjogi követelés magában foglalja a követelésnek peres úton való érvényesítésére vonatkozó jogosítványt is, márpedig sem a magánjog nem tiltja, hogy a hitelező csak ezt a jogosítványt ruházza át másra,—- sem pedig á Pp. nem tartalmaz tilalmat arra nézve, hogy a hitelező követelésének érvényesítésével valakit akként bízzon meg, hogy ez a maga nevében peréljen. (Perviteli bizomány.) Természetszerűleg