Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

— Perbeli cselekvőképesség — *eíi társaság is perelhető oly követelés miatt, amely még a társaság fennállásának ideje alatt keletkezett és ezért a fel' számolás alatt álló cég a régi cégszöveg szerint is perbevonható ilyen korábbi követelésekre vonatkozólag (II. 1226. Gy. T.). Viszont a cégjegyzékből törölt részvénytársaaság felszámolói az aktivák és passivák lebonyolításának tartama alatt feltétlenül perképesek (IV. 1139.). Valamely részvénytársaság beolvadása esetében a beolvadó részvénytársaság külön kezelendő vagyontömegére nézve korábban fennállott jogi személyiségét és perképességét nem veszíti el, hanem azt továbbra is megtartja (III. 516.). Bár az anyagi jog szerint az alkalmi egyesülések jogi személyiséggel nem bírnak, mégis a Kúria elismerte egy olyan alkalmi egyesülés perképességét, amely saját cége alatt valósággal kereskedelmi ügyleteket köt, irodát tart fenn, tagjaitól pénzbeli hozzájárulást szed és így szervezeténél és céljánál fogva az alkalmi egye?sülés fogalmi körét meghaladó be nem jegyzett kereskedelmi jellegű társulásnak minősül (III. 989.). B) Perbeli cselekvőképesség. — Törvényes képviselet A perbeli cselekvőképességgel nem bíró személyek törvényes képviselőik útján léphetnek perbe. Azonban a Pp. 71. §-ának második bekezdése alapján a kiskorút is perbeli cselekvőképesség illeti meg pl. törvényes képviselőjének gyámhatóságilag jóváhagyott beleegyezésével űzött kereskedése tekintetében (III. 582.). Az apa elhalálozása esetében a kiskorút az anya mint természetes és törvényes gyám a törvénynél fogva képviseli (IL 1401.). Az alapítvány képviselete általában, — és így az alapítványrendelés visszavonása tárgyában indított perben is, — az alapító által kijelölt kezelőszervet illeti meg akkor is, ha a kijelölt szerv a kezelés elvállalására nézve a kereset beadásáig nem is nyilatkozott. A kezeléssel megbízott szervet a képviselet csak akkor nem illeti meg, ha a kijelölt szerv a kezelés elvállalását a kere,set beadása előtt kifejezetten megtagadta (III. 864.) Ha viszont az alapító az alapítvány szervezetét nem határozta meg, úgy az alapító megfelelő rendelkezése hiányában a képviselet az illetékes főfelügyéleti hatóságot iEeti meg (II. 1729.). A római és görög szertartású katholikus egyházak törvényes képviselője az illetékes megyéspüspök (C. I, 1781/1927.). Viszont a magyarországi református egyházi alkotmány értelmében a református egyházközségek, egyházmegyék és egyházkerületek autonóm testületek és ezért pld. az egyházmegye közgyűlése által 3*