Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

— Választott bíróság — 25 perben nem köthető ki pld. a tőzsde választott bíróságának hatásköre, mert e bíróság előtt a váltókövetelésekre előírt váltó­fizetési meghagyásos eljárásnak helye nincs (III. 1325.) A hatásköri, illetve választott bírósági kikötés érvényes akkor is, ha a felek azt nem foglalják közös okiratba (II. 103.) és így érvényes a kikötés akkor is, ha az pld. egyesületi alapsza.­bályokban foglaltalik (I. 1637., III. 581.), valamint érvényes akkor is, ha a felek a telekkönyvi hatósághoz benyújtott közös kérvényükben vetették magukat alá a járásbírósági hatáskörnek (I. 1955.). Ha azonban a választott bírósági kikötés pl. egyesü­leti alapszabályokban foglaltatik és a perben ezeknek az alap­szabályoknak érvényességét támadják: úgy az ilyen kereset el­bírálása nem a választott bíróságnak, hanem a rendes bíróságnak hatáskörébe tartozik (IV. 890.). A hatásköri kikötés csupán azokkal a felekkel szemben bír •érvényességgel, akik a kikötést kifejezetten elfogadták. így össze­függés címén sem vonhatók a járásbíróság hatásköre alá azok a pertársak, akikre nézve az ügy eldöntése törvényszéki hatáskörbe tartoznék és akik a csupán a perbevont alperesek egyrésze által •elfogadott hatásköri kikötésnek magukat alá nem vetették (IV. 1195.). Hasonlóképen a jogvita egységessége alapján sem lehet helye választott bírósági eljárásnak akkor, amidőn csupán a per­társak egyrésze fogadta el a választott bírósági kikötést; ilyen esetben a per eldöntése annak egységességénél fogva az összes pertársakra nézve a rendes bíróság hatáskörébe tartozik (II. 98.). Ugyanezen az alapon utasította el a Budapesti Tábla a válasz­tott bírósági kikötésre alaapított pergátló kifogást egy olyan jog­vita tekintetében, amelyre vonatkozólag az alperesként saját sze­mélyükben perbevont cégtagok a kikötést tartalmazó szerződést az időközben megszűnt közkereseti társaság nevében írták alá (B. T. IX. 2355/1930.). Munkaügyi perben érvényesnek fogadta el a Kúria a válasz­tott bírósági kikötést, mert a munkaügyi bíróságnak, mint ügy­bíróságnak létesítése nem állapít meg kizárólagos hatáskört (I. *I37.)­Külön kikötés nélkül is a. tőzsde választott bíróságának hatás­körébe tartoznak az i88i:LIX. t-c 94. §. a) pontja alapján a tőzsdén kötött ügyletekből eredő keresetek még akkor is, ha az ügylet csak az egyik félre nézve képez kereskedelmi ügyletet; az üyképen kijelölt hatáskörtől egyik félnek sincs joga egyolda­lúan eltérni és a rendes bíróságokat igénybe venni (I. 102. és 741.). Ezzel szemben azonban a P. ti. T, 865. számú elvi hatá­rozat szerint nincs olyan jogszabály, mely szerint a tőzsdei árá* üzleti szokásoknak valamely ügyletre alkalmazását es ik a tőzsde-

Next

/
Thumbnails
Contents