Markos Olivér - Vincenti Gusztáv (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog I. (Budapest, 1931)

22 — Pertárgy értéke — hanem a Polgári Perrendtartás általános rendelkezései szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt érvényesítendő (III. 955.)• A Budapesti Tábla szerint a munkavállaló részéről a munka-adó örökösei ellen indított szolgálati per nem tartozik a járásbíróság kizárólagos hatáskörébe, mert a Pp. 1. §. 2/0 pontjábaan foglalt hatásköri szabály csupán a munkaadó és a munkavállaló > között, de nem a munkaadó örökösei és a munkavállaló között felmerülő perekre vonatkozik (I. 1388. B. T.). Az ideiglenes nötartás iránt indított kereset a járásbíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik akkor, ha a per megindítása, napján a házassági bontókereset a házasfelek valamelyike ellen még nincs beadva. Ha azonban a két kereset ugyanazon napon adatott is be, a járásbíróság hatásköre már nem állapítható meg (IV. 383.). Viszont azonban a bontóper megindítása előtt beadott keresetlevél alapján az ideiglenes nőtartás kérdésében a járásbíróság akkor is hatáskörrel bír, ha az ítélethozatal időpontjában a bontóper már folyamatban van, úgyhogy tehát a bontóper bírósága a Pp. 674. §. értelmében a tartás kérdésében csak a már meghozott jogerős határozatot módosíthatja (I. 1254.). A végleges nőtartás iránti igény a bontóper bíróságának kizárólagos hatáskörébe tartozik akkor is, ha a nő1 ezt az igényét csak a bontóper befejezése után külön keresettel érvényesíti is (C. III. 7714/1926.). Bár a hatáskör kérdése hivatalból vizsgálandó, mégisamennyiben a hatáskör a per tárgyának értékétől függ, a bíróság a hatáskörének hiányát az alperes perbebocsátkozása után hivatalból többé figyelembe nem veheti (I. 1420.). A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930: XXXIV. tc. 2. §-a szerint a Pp. 1. §-ban felsorolt ügyek csak annyiban tartoznak a járásbíróság hatáskörébe, amennyiben községi bíróság hatáskörébe utalva nincsenek. E) Perérték. A pertárgy értékének azt a készpénzben kifejezett jogi érdeket kell tekinteni, amely a feleket a per mikénti eldöntéséhez köti; a Pp. 5. §-ához képest a per tárgyának a peres felek által előadott értéke csak addig és annyiban marad a hatáskör megállapításánál irányadó, amennyiben az a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával nem ellenkezik, vagy különben, valószínűtlennek nem mutatkozik (II. 1139.). Amennyiben a per tárgya különbözőképen értékelhető, a. hatáskör szempontjából a per tárgyának értékeként a mutatkozó legmagasabb érték veendő alapul, tehát bekebelezett jelzálog