Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

64 Kárenyhítés. Munkakörmegváltoztatás a visszacsatolt területen 1938 november 2-án hatályban volt jogszabályok alkalmazását írja elő, ha ezek a munkavállalóra kedvezőbbek, a törvényhozásnak az az akarata jut kifejezésre, hogy a munkavállaló az anyaországhoz való visszacsatolás által ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe, mint amilyent neki a visszacsatolt területen érvényben volt jogszabályok biztosítanak. Ha a munkavállaló ugyanabból munkaviszonyból folyólag akár egy keresetben, akár több keresetben több követelést érvényesít, a követelés minden egyes tételénél külön-külön vizsgálandó, hogy az egyes tételek elbírálásánál a munkavállalóra a két jogrendszer közül melyik a kedvezőbb jog és a követelés eszerint bírálandó el. (XIV. 898.) s) Kárenyhítési kötelezettség. A felmondási időn túl terjedő szerződési időtartamra a kikötött szolgálati járandóság és a folyósított nyugdíj különbözete csak akkor és annyiban illeti a volt alkalmazottat, ha és amennyiben ez az elbocsátás után felszabadult munkaerejét hibján kívül nem tudta értékesíteni. A kártérítésre igényt tartó alkalmazott ugyanis az elbocsátás után nem maradhat tétlen és azt a keresetet, amelyre szert tett, vagy tehetett, a kár összegébe kárenyhítési kötelezettsége folytán be kell számítani. (XVI. 581.) (XV. 516.) Odáig azonban ezen kárenyhítési kötelezettség nem terjed, hogy a hajózási vállalat alkalmazottja azon célból, hogy testvéreivel együtt örökölt birtokát saját kezelésébe átvehesse, magát gazdatisztté átképeztetni tartoznék. (XV. 972.) t) Munkakör megváltoztatása és munkabér csökkentése. Részvénytársaságok egyesülése esetén munkakör változtatása. — Új beosztás és javadalmazás csökkentése. — Javadalmazás egyoldalú leszállítása. A munkaadó az alkalmazott munkakörén az üzleti körülmények által indokolt változtatásokat tehet ugyan, de csak akképpen, hogy az alkalmazott munkabeosztása