Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

Zsidótörvények befolyása szolgálati viszonyra 59" lemmel, a munkavállaló jogszerzését már küszöbön állónak és így elbocsátását a nyugdíj megnyílása előtt történtnek kell tekinteni. Azt a körülményt sem vette figyelembe a kir. Kúria, hogy az elbocsátott alkalmazott zsidó volt, aki tehát a törvény értelmében elbocsátandó volt. Mert a vállalat kimutatásainak a személyi adatai nyilvánvalóvá teszik, hogy a vállalat kereskedelmi osztályában és gyári üzemének műhely irodájában több olyan, az 1938 :IV. tc. értelmében zsidónak tekintendő tisztviselő maradt vissza, akiknek rövidebb szolgálata, munkaköre és személyi körülményei az elbocsátást nyugdíjigény sérelme nélkül tették volna lehetővé. (XV. 339. L. még: XIV. 943.) Az 1938:XV. tc. 2. §-a és a törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott 4300/1938. M. E. sz. rend. 18. §-a a zsidó alkalmazottak személyzetének arányos leépítésére 1943. évi június hó 30. napjáig terjedő, tehát olyan hosszabb, mintegy ötévi határidőt engedélyezett, mely alatt a törvény indokolásaként az eredmény elérése a nemzetgazdaságra és magángazdaságra egyaránt káros zökkenő lehetősége nélkül bizonyossággal várható. Ezzel a szemponttal, valamint a szerződési hűséggel és jóhiszeműséggel ellenkezik a létszámapasztásnak az a módja, amikor a munkaadó az alkalmazottja nyugdíjjogosultságának elvonásával igyekszik a törvényben elrendelt arányosítás elérésére akkor, amikor a törvény célja az alkalmazottak szerzett vagy közvetlen megszerzés előtt álló jogainak sérelme nélkül — a méltányos elbánás elvének alapján — is megvalósítható. A munkaadónak azt az eljárását, hogy az arányosítás érdekében a munkavállaló szolgálati viszonyát annak küszöbön álló jogszerzésére tekintet nélkül, és így megmegkárosításával szüntette meg, igazoltnak csak akkor lehet elfogadni, ha a szükséges létszámapasztás másként, mint nyugdíjigényük közvetlen megnyílása előtt álló alkalmazottaknak elbocsátásával, a felmondás időpontjában keresztülvihető nem volt. Ellenkező esetben a kiválasztásnak a szerződési jóhiszeműséget sértő módja felismerhetővé teszi a munkaadónak azt a tudatos célját, hogy a munkavállalónak éppen a nyugdíjigénye megnyílásának közvetlen küszöbén történő elbocsátásával meghiúsítja a