Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

56 Zsidótörvények befolyása szolgálati viszonyra mított hatállyal akkor is meg lehet szüntetni, ha a szerződés szerint a szolgálati viszony határozott időre szól. A törvénynek nincs oly kifejezett rendelkezése, mely szerint a szerződéssel határozott időre alkalmazott zsidók szolgálati viszonya az arányszám elérése céljából csak akkor szüntethető meg felmondással, ha az arányszám a határozatlan időre szerződött zsidó alkalmazottak elbocsátásával nem érhető el. Nem szerepelnek az értelmiségi munkakörben szerződéssel határozott időre alkalmazott zsidók a törvény 2. § 1. és utolsó bekezdésében felsorolt ama kivétel alá eső zsidók között sem, akikre a törvény rendelkezéseit alkalmazni lehet. Mindebből okszerűen következik, hogy a szerződéssel határozott időre alkalmazott zsidókra is vonatkoz nak a törvény rendelkezései s így annak 17. §-a is, tehát az előírt arányszám elérése céljából ezek szolgálati viszonya is megszüntethető felmondással a törvény 21. §-ában megszabott feltételek mellett. (XIV. 899.) Az alperes munkaadó előadása szerint 1938 március 1-én nem volt zsidó alkalmazottja vagy szolgálati viszonyon kívül rendszeresen foglalkoztatott jutalékos ügynöke s ezért az a ténye, hogy felperest, aki zsidó, utazóként alkalmazta, illetve ilyenként rendszeresen foglalkoztatta, az 1939:IV. tc. és a 7720/1939. M. E. sz. rend. életbelépte után törvényes tilalomba ütköző szolgálati szerződést tartott fenn. Minthogy alperes munkaadó tudott felperes zsidó voltáról, ezért alperes felperesnek az értelmiségi kormánybiztos felhívása folytán történt azonnali hatályú elbocsátása miatt kártérítéssel tartozik. Az a munkaadó ugyanis, aki a zsidótörvény korlátozó rendelkezései alá eső munkavállalóval — e személyi tulajdonsága ismeretében és az alkalmazási tilalom tudatában — lép alkalmazási jogviszonyba, ellenkező megállapodás hiányában nem háríthatja el magáról a munkajogból folyó kötelezettségeit, mert az alkalmazásban őt korlátozó rendelkezések megtartása elsősorban az alkalmazást vagy foglalkoztatást nyújtó félnek s nem a munkavállalónak kötelessége. A rendszeresen foglalkoztatott személyek, mint az atazó, jutalékos ügynök stb. a zsidótörvény rendelkezései •zempontjából az alkalmazottakkal akkor is egy tekintet