Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

84 Szolgálati viszvny megegyezését korlátozó intézkedést. Mncs tehát akadálya annak, hogy a munkavállaló állásáról azonnali hatállyal lemondjon s a munkaadó ezt elfogadja. Ez esetben a szol­gálati viszony azonnali hatállyal megszűnik. (XVI. 426.) A szolgálati viszony közös megegyezéssel bármikor megszüntethető. Ha az alkalmazott munkaadója tudtával és hozzájárulásával másnak a szolgálatába lép át, ezzel a korábbi szolgálati viszony a felek hallgatólagos megegye­zése folytán felmondás nélkül is megszűnik. Nem ez az eset, ha a munkaadó alkalmazottját egy másik vállalathoz „delegálja". A kereskedelmi szokás szerint delegálás akkor történik, ha egy vállalat az általa alapított vagy vele érdek­közösségben lévő más céghez saját érdekei védelmére a maga személyzetének egy vagy több tagját rendeli ki anél kül, hogy a kirendeltnek (delegáltnak) az új munkahelyen szolgálati viszonya létesülne. (XV. 49.) Ha a külföldi honos munkavállaló munkavállalási engedélyét az illetékes hatóság megvonja, munkaadó jogo­sult a szolgálati viszonyt azonnali hatállyal megszüntetni, minthogy ezáltal a munkavállalóra a szerződésileg elvál­lalt munka teljesítése, a munkaadóra nézve pedig a munka­vállaló további alkalmazása a 100.000/1930. B. M. sz. rend.­ben foglalt tilalom folytán lehetetlenné vált. (XIV. 1042.) Az 1914. évi XIV. tc. 57. §-ának az a rendelkezése, hogy az időszaki lap kiadója és szerkesztőségének állandó fize­téssel alkalmazott tagja közt a szolgálati viszonyt csak fel­mondás útján lehet felbontani, csak a határozatlan időre kötött szolgálati szerződésekre vonatkozik. Következik ez a rendes felmondás, mint a szerződés megszüntetésére irá­nyuló jognyilatkozat fogalmából, úgyszintén az általános magánjognak az 1940:XIV. tc. 60. §-a szerint alkalmazandó szabályából, de a dolog természetéből is. A határozott időre kötött szolgálati szerződés a kikötött idő lejártával meg­szűnik. (XIV. 517.) Ha a munkavállaló azt vitatja, hogy elbocsátása har­madik személy közbelépése folytán történt, eme harmadik­tól kártérítést csak akkor igényelhet, ha munkaadója ellen igényét érvényesíteni nem tudja. (XIV. 548.)

Next

/
Thumbnails
Contents