Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

200 Kötvényvalwizáció 8.30—8.40 pengőben fizette ki. Mivel 1936 szeptemberében a Svájci Szövetségi Tanács a svájci frank értékét csökken­tette, felperesek a tulajdonukban lévő kötvények beváltási értéke gyanánt magasabb pengőösszeget követelnek. A Kúria a keresetet elutasítja. Az alperesi intézet által kibocsátott kötvényekben fog­lalt valorizációs kikötésnek a magyar korona (illetve az annak helyébe lépett pengő) zürichi jegyzésére való utalás nem érthető a magyar fizetési eszköznek Magyarországon közzétett zürichi jegyzésére, annak ellenére sem, hogy a kötvényben foglalt ügylet megkötésének és teljesítésének helye Magyarországon van, mert ennek az értelmezésnek a kötvény további szövege ellentmond. A kötvényben foglalt átértékelési kikötés további szövege ugyanis a svájci frank budapesti hivatalos árfolyamjegyzését akkor rendeli alkal­mazandónak, „amennyiben a magyar korona Zürichben nem jegyeztetnék" s nem írja elő, hogy a magyar fizetési eszköz zürichi jegyzése belföldön közzététessék. A Magyar Nemzeti Bank értesítéséből pedig meg­állapítható, hogy a magyar koronát, illetve a pengőt az 1931. évi bankzárlatot követően is állandóan és az itt irány­adó időpontban is Zürichben épúgy jegyezték, mint a köt­vények kibocsátása idején a magyar koronát. De közömbös az, hogy milyen árfolyamon jegyezték 1936 decemberében a pengőt Zürichben, valamint az is, hogy ebben az időben már nem a kötvények kibocsátásakor volt értékű svájci frankban, hanem a Svájci Szövetségi Tanács­nak 1936 szeptember 27-én kelt határozata alapján csök­kentett értékű svájci frankban történt a pengő árfolyamá­nak jegyzése. Akkor ugyanis, amikor a felek a fizetendő összeget a kötvény kibocsátása idején érvényben volt 0.075 zürichi jegyzésben rögzítették, nyilván nem a svájci frank értékhullámzásának veszélyét kívánták magukra vállalni, hanem a fizetendő összeg értékállandóságát, vagyis azt kívánták biztosítani, hogy a kötvénytulajdonosok oly értékű belföldi fizetési eszközt kapjanak, amilyent a köt­vénykibocsátás idején az abban foglalt átszámítás szerint jelentkező belföldi fizetési összeg képvisel.

Next

/
Thumbnails
Contents