Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)
DolWrkölcsön 189 mítva kívánja teljesíteni, míg a hitelező felperes a folyosításkori árfolyamon követel, vagyis azt az összeget, amit tényleg kifizetett. Az alsóbíróságok elutasító ítéletével szemben a kir. Kúria alperest a folyosításkori árfolyamon marasztalja. A kir. Kúria álláspontja szerint abból, hogy 1931. év végén, amikor a dollár értékállandóságába vetett hit még általános volt, a felek a kölcsönösszeget dollárban állapították meg, habár a kölcsön tényleges elszámolása pengőben történt, csak arra lehet következtetni, hogy a kölcsönösszegnek dollárban való meghatározása egyedül és kizárólag az értékállandóság biztosítását célozta. A felek szerződési akarata nyilván az volt, hogy a felperes ugyanazt az értéket kapja vissza, mint amit ő nyújtott a kölcsönvevőnek. Erre mutat egyébként az is, hogy bár a kölcsönszerződés dollárkölcsönről szól, a csatolt nyilatkozatban az alperes a 40.000 dollár akkori 570.50 pengő árfolyamának megfelelő 228.200 pengő felvételét igazolta. Alaptalanul hivatkozik ezzel szemben alperes a közöttük létrejött okirat tartalmára. Az okirat ugyanis elsősorban arról rendelkezik, hogy a felperes a kölcsön visszafizetésére nem fog effektív dollárt követelni, amihez egyébként is a kölcsönszerződés szerint nem is volt joga. Kimondja továbbá, hogy az alperesnek jogában áll a tőkét és kamatokat hivatalos árfolyamon pengőben, illetve a mindenkori magyar fizetési eszközökben visszafizetni, ami egyébként természetes volt, miután a felek a kölcsönösszeg valóságos dollárban való visszafizetését nem kötötték ki. Az okiratnak tehát nem több a jelentősége, mint a nem effektív idegen pénznemben meghatározott kötelezettség teljesítésére vonatkozó a K. T. 326. §-ában foglalt rendelkoKésnek. Viszont a kir. Kúria állandó gyakorlata szerint a K. T. 326. §-a csak akkor nyerhet alkalmazást, ha a gazdasági élet rendes menetében az idegen pénznemek szabad forgalmában ezek értékelésénél a szokásos és előrelátható árfolyamingadozások mutatkoznak. Olyankor azonban, amikor egy bizonyos pénznem a gazdasági élet gyökeres változása folytán értékének jelentékeny részét elveszív vagy, mint a dollár esetében történt, a külföldi állam tör-