Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

186 Dollwrkölcsön alperes a kölcsönösszegről dollárban kiállított váltókat ad át a felperesnek. Felperes a kölcsön nyújtásakor volt dollárárfolyamon átszámítva követeli a pengőösszeget, míg alperes az esedékességkor volt alacsonyabb dollárárfolyamon hajlandó csupán fizetni, miután a kikötés nem célzott értékállandóságot. Azon felül felperes csupán a váltó alapján és a váltóban kitett Összeget igényelheti. A kir. Kúria a kölcsönadáskor magasabb árfolyamon marasztal. Az ügyletkötő felek között köztörvényi kölcsönügylet létesült, az alperesek által dollárértékben kiállított váltók csak a kölcsön fedezésére szolgáltak. A váltó adásának nem lehet olyan jogi hatályt tulajdonítani, hogy az alapul szolgáló jogviszonyt megszüntette, mert a váltóadásnak ilyen hatálya csak akkor van, ha a felek megállapodása egyben arra is kiterjed, hogy az eredeti kötelem megszüntetésével helyébe a váltójogi kötelem lépjen. Ily megállapodás létrejöttére pedig a perben megnyugtató adat nincs. Nincs tehát jogi akadálya annak, hogy felperes követelését köztörvényi úton érvényesítse és minthogy nem a váltók alapján lépett fel, a dollárösszeg értékelésének kérdése a váltóktól függetlenül bírálható el. A peres felek a magyar pénzben kifizetett kölcsönösszeget a kiállított váltókon csak azért fejezték ki dollárértékben, hogy ezáltal a tényleg nyújtott kölcsön valódi értékét az akkor uralkodó szokás szerint abban az időben még szilárdnak tartott dollárárfolyamon lerögzítsék és a hitelezőt kellően biztosítsák azzal az esetleges károsodással szemben, amely a valóságban kifizetett belföldi pénznek a visszafizetéséig esetleg beálló árfolyam esése folytán bekövetkezhet. E megállapítás helyességére mutat alpereseknek az a nem vitás ténye, hogy a dollár leértékelésének hatása alatt 1933 június havában a felperesnek az árfolyamcsökkenésből előállott különbözet felének megtérítését felajánlották, mert nyilvánvaló, hogy ez ajánlatot annak tudatában tették meg, hogy a dollár értékcsökkenéséből származó vagyoni hátrány megállapodásuk szerint a hitelező felperes terhére nem hárítható. Abból viszont, hogy a felperes az egyidejűleg tett azt az ajánlatot, hogy a dollárkölcsönt változtassák át pengőkölcsönre, visszautasította