Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

176 Tapasztalatlanság hatnak létre. Az a körülmény, hogy az atyának a fiú jövedelmi viszonyaihoz mérten jelentős összegű követelése volt a fia ellen, továbbá, hogy az apa javára a fiú ellen a biztosítási végrehajtást elrendelték és ennek foganatosítása során felperes fizetésének lefoglalható részét letiltották, kétségtelenül függő helyzetbe hozta a fiút, felperest az apa, az alperessel szemben. Minthogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás aránytalansága fennforog s nincs adat arra, hogy valamely különös oka lett volna a fiúnak a lemondásra, alaposan fel lehet tételezni, hogy felperes akaratelhatározását az ő szorult helyzete döntően befolyásolta. Ezzel tisztában volt a fiú helyzetével teljesen ismerős apa is, amikor fiával a megállapodást megkötötte, ez pedig elegendő annak megállapítására, hogy az alperes a megállapodást a felperes függő és szorult helyzetének a kihasználásával kötötte meg. A Kúria a konkrét esetben mégsem állapította meg az ügylet semmisségét, mert álláspontja szerint nem egyedül a kölcsönös szolgáltatások számszerű értéke az irányadó, hanem egyéb lényeges körülmények is figyelembe veendők. így figyelembe vette, hogy a konkrét esetben felperes kötelesrészére nézve már atyja életében kielégítést kapott és ezzel az ő kielégítése függetlenné vált a vagyon esetleges későbbi apadásának vagy akár elfogyásának az esélyeitől, amelyeket felperes úgyis viselni tartozott. Figyelembe kell továbbá venni, hogy felperes már alperes életében kapott kielégítést s így a kapott juttatás tőkeértékén felül annak az atya haláláig terjedő bizonytalan időre számításba veendők időközi hasznai is. Ezen körülmények mérlegelésével a Kúria a szolgáltatások között nem talált oly mérvű aránytalanságot, amely a kizsákmányoló ügylet megállapítására vezetett volna. (XIII. 897.) d) Tapasztalatlanság. Az 1932:VI. te 9. §-ában is kifejezésre jutó magánjogi szabály szerint mint kizsákmányoló ügylet semmis egyebek között az olyan szerződés, amellyel valaki másnak tapasztalanlanságát kihasználva, a maga vagy harmadik