Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

14 Cég sokkal élni, de az idézett szabályból és a toldat fogalmából következik, hogy a toldatok a cégben csupán a polgári név után következhetnek. A jelen esetben a kir. Kúria mindezt egyéb vonatkozású felfolyamodás folytán hozzákerült ügyben hivatalból <68.300/1914.1. M. sz. rend. 29. §) állapította meg. (XIII. 1034.) A „Magyar Kir. Nemzeti és Szabadkikötő" egyéni cégnek a m. kir. kincstártól különálló vagyoni személyisége nincs. E cég és a m. kir. kincstár azonos személynek tekintendő. (XV. 885.) Részvénytársaságok cégük szövegébe, annak más cégek szövegétől való megkülönböztetése végett olyan allegorikus neveket vagy eszméket kifejező elnevezéseket is felvehetnek, amelyek a tényleges viszonyokkal vagy a valósággal nem ellenkeznek és így nem ütköznek a cégvalódiság elvébe, de a közönség megtévesztésére sem alkalmasak és ezért a kereskedelmi verseny tisztességét sem sértik. Olyan üzemnél, amely túlnyomóan lisztből állítja elő áruját és amely cége szövegében az üzletkörét csoportonként felsorolva megjelöli, az „Aranykalász" vezérszó egyáltalán nem jelentkezik a vállalat tárgyától idegen megjelölésnek, különösen nem olyannak, amely akár azért, mert mezőgazsági vállalatra utalna, akár más okból valótlan vagy megtévesztő lenne. Ehhez képest a rt. módosított cégszövege ilyként az „Aranykalász" vezérszó miatt nem ütközik tiltó jogszabályba. (H. T. 1942. 97. old.) A toldatok a cégben csupán a cégszöveg kötelező tartalma után következhetnek úgy az egyéni cégeknél, mint a közkereseti és betéti társaságoknál. (XVI. 114.) Ha a cég, mint a férj különvagyona, a házasság tartama alatt értékben emelkedett, a cég eszmei értékében bekövetkezett ez az értékemelkedés, mint közszerzemény, a házasság megszűnése után megosztás alá kerül. (XIV. 48.) A visszacsatolt felvidéki területen a visszacsatolás előtt már működött cég részére a 9000/1938. M. E. sz. rend 2. §-a alapján kirendelt képviselő csak a rend. 5. §-ában meghatározott jogkörben képviseli a szolgálati viszonyból eredő követelés iránti perben a vállalatot, ellenben a vállalat képviseletére nem jogosult. (XV. 386. XIV. 838.)