Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

166 Kereskedelmi ügyletek teljesítése tozik. (XIII. 955.) Nem hivatkozhat kizsákmányolásra az adós akkor sem, ha az engedményes a reá engedményezett követelést visszteher nélkül, vagy aránytalanul csekély ellenértékért szerezte meg, mert ilyen esetben az adós szo­rult helyzetének a kihasználásáról és az adós kárára ingye­nes előnyhöz, vagy aránytalan nyereséghezjutásról nem lehet szó: ilyen esetben tehát kizsákmányolásról legfeljebb az engedményes és az engedményező jogviszonyában lehetne szó. (XV. 989.) 21. Kereskedelmi ügyletek teljesítése. Kölcsönös teljesítés. — Zártfajú kötelem. — Erőhatalom mentesítő hatása. — Részteljesítés elszámolása. — Teljesítés bírói letétbehelye­zéssel. — Bankletét. — Behajtási ügygondnok jogköre. Jogszabály, hogy kétoldalú szerződés teljesítését csak az a fél követelheti, aki a maga részéről a szerződést hibát­lanul teljesítette. Ebből következik, hogy a másik fél által felbontott szerződés helyreállítását, illetve változatlan tel­jesítését nem követelheti az a fél, akit a szerződés nemtel­jesítésében ugyancsak vétkesség terhel. (XV. 768.) így pél­dául nem követelheti a hátrálékos áruszállítmányok lehí­vását az a fél, aki a megelőző áruszállítások már esedé­kessé vált vételárát nem fizette ki, mert a vevő fizetési késedelme alatt az eladó szállítási késedelembe nem is jut­hatott és ezért a vevő a saját fizetési késedelmének tar­tama alatt lehetetlenné vált áruszállítás elmaradása miatt kártérítési igényt nem támaszthat. (C. IV. 3544/1942.) Ha kétoldalú szerződésnél az egyik félnek a teljesítés­sel elől kell járnia, a másik fél mindaddig megtagadhatja a szolgáltatást, amíg az a fél, akinek a teljesítéssel elől kell járnia, a viszontszolgáltatást nem teljesíti. Az ily előleges teljesítésre kötelezett felet fizetési késedelmének jogi követ­kezményei alól a készfizető kezesség sem mentesíti abban az esetben, ha a fizetést a készfizető kezes sem teljesíti. (XV. 824.) Kétség esetében a feleknek a közöttük létrejött meg­állapodás megfelelő értelmezésével megállapítható ügyleti akarata dönti el azt, hogy a közöttük létrejött ügylet zárt-

Next

/
Thumbnails
Contents