Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)
Megbízás. Engedmény. TartozásóÁvállaXás 159 nincs ugyan helye, de az elismerő fél jognyilatkozatát olyan ok alapján, amely az akaratnyilvánítás érvénytelenségét eredményezi — így például menthető tévedés okából — megtámadhatja. A tartozáselismerés jogügyleti önállósága következtéiében azonban nem jöhetnek figyelembe pl. az elismerő félnek azok a kifogásai, amelyek az elismert számlában engedményezés címén terhére írt tételeket az ezek alapjául szolgált jogviszonyból folyóan támadják. <XV. 477.) Az elszámolást és az azon alapuló tartozáselismerést tévedés címén is csak azoknak a tételeknek megjelölésével lehet megtámadni, amelyeknél a tévedés állítólag történt. Ebből okszerűen következik, hogy a tévedés fennforgása csak tüzetesen megjelölt számadási tételeknél lehet vizsgálat tárgya. (XV. 926.) A számadáson alapuló követelés megszűnésével a számadás helyességének megállapítása iránti igény is természetszerűleg megszűnik. (XIV. 505.) 17. Megbízás. — Engedmény. — Tartozásátvállalás. Megbízás teljesítése. — Zálogjog érvényesítése megbízott útján. — Az engedmény jogi tartalma. — Visszterhes engedményezés. — Tartozásátvállalás. A megbízott az ügy ellátásában általában a megbízó utasításai szerint tartozik eljárni. Ha tehát a megbízás tartalma szerint joga van például arra, hogy az őrizetére bízott dolgot harmadik személynek adja át letétül, csak az átadás körüli vétkességért felel. Ha az ekként megbízott letéteményes az őrizetére bízott dolgot harmadik személynek adja át letétül, a letévő saját nevében érvényesítheti azokat a követeléseket, amelyek az eredetileg megbízott letéteményest az általa választott harmadik személy ellen illetik. E jogszabály alapján adott esetben elismerte a Kúria a felperesek közvetlen kereshetőségi jogát a megbízottjuk által harmadik személynél elhelyezett ingóságok kiadására és ezeknek az ingóságoknak a harmadik személy őrizetében bekövetkezett megsérülése alapján támasztott kártérítési követelés tekintetében. (XIII. 911.)