Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)
Folyószúmlaviszony. Számadási kötelezettség 15'T 16. Folyószámlaviszony. — Számadási kötelezettség. Folyószámlaviszony, keletkezése és jogi tartalma. — Egyenleg. — Számadási viszony. — Rendelkezési jog a folyószámlán. — Egyenleg elismerése. — Kamatelismerés. — Elismerős nyilatkozat megtámadása. Folyószámlaviszony vagy a feleknek erre irányuló kifejezett megállapodása folytán, vagy akkor keletkezik, ha összekötetésük akként alakul, hogy az egyes követelések egyenkénti kielégítése és a teljesített fizetéseknek határozott követelésekre fordítása helyett egymás ellen csupán az időnkénti elszámolások eredményében jelentkező különbözetet érvényesíthetik. Folyószámlaviszony e feltételek esetében akkor is létesülhet, amidőn az egyik fél mindig csak hitelt nyújtó, a másik fél mindig csak hitelt nyerő, mert a jogszabály nem zárja ki ily hitelezési viszony esetén sem a folyószámla nyitását és fenntartását. E szabály alkalmazásával tehát folyószámlaviszony fennállhat olyankor is, midőn a felek üzleti összeköttetése kizárólag abból keletkezett, hogy az alperes a felperesnek értékpapírok vásárlására kölcsönt nyújtott. (XIV. 467.) A folyószámla jogi természete az, hogy annak egyes tételei, akár követelések, akár tartozások legyenek is, külön nem érvényesíthetők. Érvényesítés tárgya egyedül az az egyenleg, amely a folyószámla megállapodásszerinti, vagy szokásszerű időszakonként történő lezárásának eredményeként mutatkozik. Ebből következik, hogy a folyószámla lezárásának eredményeként jelentkezett követelés keletkezési időpontjául azt az időpontot kell tekinteni, amikor a folyószámla időszakos lezárása megtörtént. (C. VII. 4717— 1940.) Az a körülmény, hogy valamely követelés összege az egymással folyószámlaviszonyban álló felek között csak elszámolás útján tisztázható, a felek jogviszonyát nem változtatja olyan számadási jogviszonnyá, amelynek alapján számadási kötelezettség volna megállapítható. Ugyanis minden hitelművelet lebonyolítása elszámolással jár, ez a művelet azonban nem azonos a különös jogi tartalommal és jelentőséggel bíró számadási kötelezettséggel, amellyel általában idegen vagyon kezelője tartozik. (XV. 413.)
