Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

m MÁSODIK RÉSZ I. Kereskedelmi ügyleteket érintő általános határozmányok. 12. Kereskedelmi ügyletek értelmezése, egyetemlegesség* Felek ügyleti akarata. — Homályos kifejezések. — Hallgatólagos akaratnyilvánítás. — Joglemondás. — Egyetemlegesség a kötelem oszthatatlansága alapján. A K. T. 275. §-a értelmében a kereskedelmi ügyletek megbírálásánál és értelmezésénél nem annyira a használfe kifejezések betűszerinti értelme, mint inkább a szerződd felek akarata az irányadó. Valamely okiratban foglalt megállapodás és az ennek eredményeképpen létrejött ügylet nem a felek jogi minősítésének, hanem a felek megállapodásának megfelelően bírálandó el. (XIII. 955.) így például ha a felek nyilvánvaló akarata kézizálog-szerződés megkötésére irányult, közömbös, hogy a felek által kiállított okirat „tulajdonbaadásáról" tesz említést, mert ez alatt csak m zálogtárgyak birtokbaadása érthető. (XIII. 955.) A homályos, kétes és ennélfogva értelmezést igénylő kifejezés — amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján meg nem állapítható, hogy ennek a felek a szerződés kötéskor milyen értelmet tulajdonítottak — kétoldalú szerződésnél annak a terhére magyarázandó, aki a homályos kifejezést használta. (XIII. 561.) A most említett értelmezési szabályok alkalmazásával például a Kúria olyan esetben, amidőn a felek megállapodásának a célja malomüzemnek folytatása volt, amelyhez a malomépületet a felperes, a gépeket pedig az alperes szolgáltatta, a felek között csupán társasági jogviszony fennállását állapította meg, de nem látta azt következtethetőnek, hogy a felek között magára a malomra vonatkozólag is tulajdonközösség léte-