Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)
Osztalékjog A törvényes felhatalmazás alapján kibocsátott 1210— 1932. M. E. számú rend. 1. §-ának 1. és 2. bekezdése akként rendelkezik, hogy a részvénytársaságok és a szövetkezetek legközelebbi közgyűlése az 1931. évi július hó 30. napja után záródó üzletév nyereségének hovafordítása tárgyában az esetben, ha az óvatos üzletvezetés úgy kívánja, az alapszabályok eltérő rendelkezése ellenére is úgy határozhat, hogy a társaság sem osztalékot, sem a nyereség terhére az igazgatóság tagjai részére semmiféle díjazást vagy nyereségrészesedést (tantieme) nem fizet, hanem a kimutatott nyereség felett az idézett § 1. bekezdésében meghatározott módon rendelkezhetik. Ugyané § 3. bekezdése értelmében a közgyűlés határozatát nem lehet megtámadni azon az alapon, hogy az osztalék vagy jutalék kifizetésének mellőzését óvatos üzletvezetés nem tette szükségessé. A 380/1940. M. E. sz. rend. 1. -a szerint a fenti rendeletet az 1939. évi június hó 30. napja után záródó üzletévről készített legközelebbi évi mérlegben kimutatott üzleti nyereség hovafordítása tárgyában is alkalmazni kell. Az 1210/1932. M. E. számú rendelet a közgyűlésnek kétségtelenül kivételes jogot biztosított azzal, hogy a rendelet hatályának ideje alatt a közgyűlést az osztalék és jutalék kifizetésének mellőzésére feljogosította. E kivételes jog a kir. Kúria álláspontja szerint az osztalék és jutalék kifizetésének nemcsak teljes, hanem részleges mellőzésére is kiterjed. Az idézett rendelet ugyanis a rt. közgyűlésének megtámadhatatlan belátására bízza annak eldöntését, hogy az osztalék és a jutalék kifizetésének mellőzését az óvatos üzletvezetés szükségessé teszi-e vagy sem. A kir. Kúria szerint a közgyűlés mellőzés helyett az osztalék és jutalék csökkentését szabadon választhatja azon az alapon, hogy akinek joga van a többre, joga van a kevesebbre is. Minthogy az idézett rendelet 1. § 1. bekezdése szerint a díjazás vagy nyereségrészesedés juttatása csak egj^üttesen mellőzhető, ebben az nyer kifejezést, hogy a rendelet alkalmazása esetén egyik igény sem részesülhet a másik rovására kedvezőtlenebb elbánásban. Ami azt jelenti, hogy ha az óvatos üzletvezetés az osztalék és jutalék kifizetésének mellőzését vagy részleges csökkentését teszi szükségessé, asi