Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

\ Csendes társaság 107 nem tekinthető a társasági szerződés oly megváltoztatásának, amelyhez a taggyűlés határozata szükséges (74. § 1. bek.) és amelyet a cégbíróságnál be kell jelenteni. (75. § 1. bek.) A tagok nevének megjelölése a cégjegyzékbe való bevezetésnek és közzétételnek nem is tárgya, tehát a tag üzletrésze átruházásának és a kft.-ből kilépésének jogi hatálya e körülményeknek a cégjegyzékbe való bejegyzésétől függetlenül is bekövetkezett. Ennélfogva tehát a tag által azzal a hatállyal vállalt készfizetői kezesség, hogy az a kft.-ből való kilépésével szűnt meg, azt jelenti, hogy a felelőssége nem a cégbírósági bejegyzéssel, hanem üzletrészének a társaság egy másik tagjára való átruházásával szűnik meg. (XIV. 302.) g) Üzletrész bevonása. Az 1930:V. tc. 83. § 3. bekezdése lehetővé teszi, hogy a bíróság a társaság feloszlatását mellőzze és a vétkes tag üzletrészének a 36. § szerinti bevonását rendelje el. A törvény 36. §-ára való hivatkozás azt jelenti, hogy az üzletrész bevonásának épúgy, mint a 36. § esetében, ez esetben is csak bírói ítélettel és az érték megtérítése mellett lehet helye. Azt a kérdést, hogy ezt a jogot keresettel ki érvényesítheti, a törvény 83-ik §-a dönti el, amidőn kimondja, hogy a bíróság a vétkes tag üzletrészének bevonását a többi tag kérelme alapján rendeli el. E rendelkezésből következik, hogy a bevonás iránti perben felperesként valamennyi társasági tagnak fel kell lépni. A keresetet viszont nemcsupán a társaság ellen, hanem a vétkes tag ellen is kell indítani, akinek üzletrészét bevonatni kívánják és akinek perben állása nélkül a kereset el nem bírálható. (XVI. 175.) E) Csendes társaság. A csendestársaság jogi minősítését nem érinti a csendestársnak a vállalatban oly módon való részvétele, hogy a csendestárs a közös vállalkozásban befelé munkával is résztvesz. Minthogy az 1930:V. tc. 115. §-ának rendelkezése szerint a vállalat ügyletei egyedül a vállalat tulajdonosát jogosít-