Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog V. (Budapest, 1943)

98 Közkereseti társaság tagjainak kizárása ellen felléphessen s nem tartozik bizonyítani, hogy igényét külön fenntartotta, vagy más jogcímen fennmaradt. (XIV. 504. H. T. 1940. 98. old.) A zsidóvallású felperes és I. r. alperes abban állapod tak meg, hogy közös haszonra cukorkagyártó üzemet folytatnak olymódon, hogy az iparigazolvány egyedül a keresztény I. r. alperes nevére szóljon s felperes a közös üzletbon vagyoni betét nélkül, mint a munkát szolgáltató társtag venne részt. A zsidótörvény szabályai folytán I. r. alperes a megállapodástól egyoldalúan elállott s a cukorkaüzletét II. r. alperesre ruházta át. Felperes a megállapodás egy oldalú és jogellenes megszüntetése miatt mindkét alperestől kártérítést követel. A kir. Kúria a megállapodást közkereseti társaságra és nem csendestársaságra irányulónak minősíti és minthogy a közkereseti társaságnak a tagok nevére kiállított közös iparigazolvánnyal kell rendelkezni és egyedül az I. r. alperes nevére szóló iparigazolvány alap ján való folytatása a törvénybe ütközött volna, a tagok nevére szóló közös iparigazolvány pedig nem, vagy csupán hosszabb idő múlva lett volna elérhető és a zsidóval való társulás a nyersanyag kiutalható mennyiségére lényeges befolyással lett volna, ami a vállalat rentabilitását jelentékenyen érintette volna, így az I. r. alperes nem volt kötelezhető méltányosság szerint a társasági viszonynak a felperessel való folytatására s így elállása jogszerű volt és kártérítésre nem kötelezhető. II. r. alperes mint üzemutód csak akkor felelne, ha I. r. alperes felelős volna, így tehát mindkét alperessel szemben a kereset elutasítandó volt. (XVI. 329.) Társasági tag kizárásának kimondásánál azt kell vizs gálni, hogy a társasági tag részéről forog-e fenn a vállalt kötelezettségeknek oly súlyos megsértése, ami a társaság létét és továbbfolytatását lehetetlenné teszi, illetőleg veszélyezteti. Ez nem forog fenn, amikor a beszerzett szakértői vélemény igazolta ugyan, hogy a közös üzlet az alperes szakszerűtlen és lanyha tevékenysége miatt szenvedett ugyan, de a társasági cél elérése annál kevésbé vált lehetetlenné, mert a felperes sem felelt meg teljes mértékben annak a kötelezettségének, hogy a finanszírozási műveié-