Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

90 — Igazgatósági tag felelőssége. Kereseti jog — sági tag felelőssége pedig csak akkor állapítható meg, ha a jogellenes ténykedésekről tudomást szereznek és azok ellen a K. T. értelmében nem tiltakoznak. A tudomással egyenlőnek kell tekinteni azonban azt, ha a tudomás hiánya az ügyvitel kötelező és lehető ellenőrzésének elmulasztásából ered. (P. H. T. 1032., X. 950., H. T. 1937. 1. old.) Nem felelős az az ig. tag, aki az igazgatóság vétkes magatartása időpontjában joghatályosan lemondott az ig. tagságról. (XI. 273.) A. r. t. igazgatósági tagjait az ügyvitel és ellenőrzés körében terhelő kötelesség nem értelmezhető akként, hogy a r. t. fiókintézetének olyan napi ügyleteibe is irányítóan és ellenőrzőén kell befolyniok, melyekből ezek a pénzintézeti és kereskedelmi gyakorlat szerint a fiókintézetnek részletes jelentést nem is adnak. (X. 1077., H. T. 1937. 35. old.) A K. T. 189. §-ának abból a rendelkezéséből, amely a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkező intézkedésével, vagyis vétkesen kárt okozó igazgatósági tagok kártérítési felelősségét általánosságban a „károsulttal" szemben és abban az esetben is megállapítja, ha a törvény- vagy szabályellenes intézkedés közgyűlési határozaton (alapszik, — következik, hogy a vétkes igazgatósági tagok ellen közgyűlési határozat üélkül is, valamint közgyűlési felmentvény ellenére is a Kt. 189. §-a alapján saját jogán a károsult részvényes keresettel követelheti annak a kárának a megtérítését, amelyet közvetlenül vagy közvetve ő maga szenvedett. Ebből folyóan, habár a károsult részvénytársaság érdekének képviseletében a részvényes fel nem léphet, a részvénytársaság javára marasztalást nem kérhet, mert a részvénytársaság nevében és részére csupán közgyűlési határozat alapján indítható ilyen perekben a részvénytársaságot a Kt. 197. §-a értelmében az ott említett meghatalmazottak képviselik. Azt a kárt, amely a részvénytársaság vagyonának az igazgatósági tag vétkes cselekménye vagy mulasztása által bekövetkezett csökkenése folytán osztalék igényének és a részvény értékesítésére vonatkozó érdekének sérelmében közvetve a részvényesre hárul, a részvényes a vétkes igazgatósági tagtól előzetes közgyűlési határozat nélkül is követelheti, nemcsak a Kt. 189. §-a alapján, hanem a tiltott cselekményekre vonatkozó általános magánjogi jogszabályok alapján is, — amely szerint az, aki másnak jogvédte rédekét jogellenesen és vétkesen, vagy a jó erkölcsbe ütköző módon szándékosan megsérti, az köteles a sértettnek ebből eredő kárát megtéríteni. A részvényesnek ezt a kereseti jogát nem szünteti meg, sem annak akár csak időlégesen útját nem állja az a lehetőség, hogy a részvénytársaságnak okozott kár megtérítését utóbb maga a részvénytársaság sikerrel követelheti, mert ha A részvénytársaság vagyonának helyreállításával a részvé-