Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)
88 — Közgy. határozat megtámadása — A bírói gyakorlatban kifejlődött jogszabály szerint a közgyűlési határozatot nem támadhatja meg az a részvényes, aki annak hozatalában maga is részt vett. Ezzel a részvényessel nyilván egy tekintet alá esik az a részvényes is, aki a megtámadott határozatot hozó vagy későbbi közgyűlésen olyan magatartást tanúsított, amelyből okszerűen arra lehet következtetni, hogy a megtámadott határozattal maga is egyetért, (XI. 744., H. T. 1937. 35. és 147.) A K. T. 174. §-a alapján indított keresetnél az érdek külön kimutatása nem szükséges, mert az érdekeltség magában a részvényesi minőségben adva van s e részben a törvény idézett rendelkezése mellett az érdekeltségnek a részvénybirtok mennyiségéhez igazodó, esetleg csak igen csekély mértéke, jelentőséggel nem bír. — Egymagában tehát az, hogy a felperesnek csupán egy részvénye van és ezt is közvetlenül a közgyűlés előtt szerezte meg, egyéb tényeknek, különösen arra vonatkozó tényeknek bizonyítása nélkül, hogy a támadás a társaságétól eltérő, merőben egyéni célokat szolgál, nem alkalmas annak a megállapítására, hogy a törvény által megengedett jognak gyakorlása a joggal való visszaélésként jelentkezik. (XI. 572., H. T. 1937. 147.) R. t. közgyük határozata nem támadható meg azon az alapon, hogy az ig. tagok részére a közgyűlés tiszteletdíjat állapított meg, holott a mérleg veszteséggel zárult. (H. T. 1939. 82. old.) A részvények elzálogosítása nem akadálya a részvények zálogul való lekötöttsége alatt a tulajdonost megillető részvényesi jogok gyakorlásának, így különösen a megtámadási jog gyakorlásának, ha a zálogszerződésben az ellenkező nincs kikötve. Az a körülmény, hogy a zálogtartó csak a záloghitelező engedélyével adta ki a tulajdonosnak a részvényeket a közgyűlésen való letétbe helyezése céljából, nem jelenti azt, hogy a tulajdonos a tulajdonjoga alapján az őt illető részvényesi jogok gyakorlásában a zálogszerződés által korlátozva van. Ugyancsak nem érinti a tulajdonosi jogokat az, hogy a per folyamán a részvényeket lefoglalták. (XII. 83., XIII. 145.) Azon az alapon, hogy a zárszámadás és jelentés elkészítésében a felszámolási bizottság egyik vagy másik tagja részt nem vett, a közgyűlési határozat nem támadható meg, hacsak megtévesztés Dem forog fenn. (H. T. 1939. 65. old.) Egymagában az a körülmény, hogy a részvényes a közgyűlésen gyakorolható szavazati joga igazolásául nem végleges részvényokiratot, hanem ideiglenes részvényutalványt helyez letétbe, csupán a valóságos részvénytulajdonosi minőség igazolása célját szolgáló alapszabályi rendelkezés jogi tartalmával akkor sincsen ellentétben, ha az alapszabály a
