Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

60 — Ármegállapítás, áru beszerzés korlátozása — által történt lelevelezése, mert a törvényszabta írásbeli alakhoz szükséges, hogy a szerződési okiratot mindegyik fél, aki a szerződéssel terhet vagy kötelezettséget vállal, sajátkezű aláírásával lássa el. Ha a megállapodás az abban részt vett valamennyi felet egyenlően kötelezte s oly okirat, amely mindkét fél aláírásával volna ellátva, nem készült, úgy a megállapodás a megfelelő írásba foglalás hiányában érvénytelen. Aki tehát az ekként érvénytelen szerződést megszegi, az ellen a szerződés érvénytelensége folytán tisztességtelen versenycselekmény miatt a szerződés megszegése jogcímén fellépni nem lehet. (X. 855.) A peres felek között létrejött az a megállapodás, amely szerint az alperes arra kötelezte magát, hogy kartel esetén és a kartel tartamára — amennyiben annak az alperes tagja — a kutak részére benzint és motalkót a kartel által mindenkor a garageok részére megállapított tank áron előzetes, készpénzfizetés ellenében tartozik a felperesnek eladni, — a felperes pedig arra vállal kötelezettséget, hogy a benzint és motalkót kizárólag az alperesnél fogja beszerezni és azt mindenkor a kartel által meghatározott áron fogja eladni, — az 1931. évi XX. t.-c. 1. §-ában meghatározott kartelhez hasonló célú jogviszony, mert a szerződés tartalmára tekintettel az átalakulás tekintetében gazdasági versenyt korlátozó, illetve szabályozó megállapodás. Nem lévén vitás az, hogy az eladási közegek meghatározását is magába foglaló kartelszerződés bemutattatott, annak hatálya a jelen per tárgyát képező ezen szerződésre is kitérjél, minthogy ez a kartelszerződés függvénye és lényegileg nem más, mint a kartelszerződés árakra vonatkozó határozmányainak gyakorlati érvényesülése. (XII. 108. H. T. 1938. 61. old.) b) Választott bírósági kikötés kartelmegállapodásban. A Kúria megállapította, hogy a per alapját tévő kartelmegállapodás hatálytalan. A megállapodásban azonban nemcsak versenyt szabályozó vagy korlátozó — érvényüket vesztett — megállapodások jöttek létre, hanem adásvételi szer ződés is, tehát olyan jogügylet, amely esetleg önmagában is megállhat. A karteltörvény a felek közötti magánjogi jogviszonyt nem rendezi, hanem a felek magánjogi ügyeinek elbírálását a 11. §. rendelkezésével a törvény rendes útján, tehát a redes, vagy választott bíróságnál hagyja meg. A kartelbíróságnak P. IV. 5261/1932.,^ P. IV. 3013/1932. sz. határozataiban kifejezett és indokainál fogva a m. kir. Kúria által is magáévá tett jogi döntése szerint a választott bírósági kikötés is a főszerződés jogi sorsát osztja és ezzel együtt érvénytelenné vált. A jelen esetben a választott bírósági kikötés ugyan csak a kartel megállapodással kapcsolatos részé-