Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

56 — Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága — A magánjogi jogviszonyból eredő vitás ügyek egyébként csak abban az esetben tartoznak a rendes bírósági útra, ha van olyan törvényes jogszabály, amely az ilyen ügyeket vagy ezek bizonyos csoportjait kifejezetten akár közigazgatási hatóság hatáskörébe, akár más rendkívüli bíróság hatáskörébe utalja. (X. 962.) A fentebb már érintett államvasúti, illetve állami gépgyári nyugdíjügyektől eltekintve például ilyen különleges jogszabályok alapján tagadta meg a Kúria a rendes bíróság hatáskörét az. izraelita hitközségi alkalmazottaknak a hitközség ellen érvényesített szolgálati követelései tekintetében, (XIII. 232.), — ellenben megállapította a rendes bíróságok hatáskörét az izraelita felekezeti tanítónak hasonló igényei tekintetében. (X. 962.) Az 4600/1933. M. E. számú rendelet 6. §-ái,ak 2. és 3. pontja értelmében a köztámogatásban részesülő vállalatok alkalmazottait illetően a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága elrendelheti a javadalmazások, nyugdíjak és egyéb járandóságok csökkentését, valamint az alkalmazottak esetleges elbocsátását és nyugdíjazását. A Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságának ezek ellen a határozatai ellen a rendelet 21. §-a szerint alakított döntőbíróság előtt lehet csupán jogorvoslatot keresni: ezeknek az intézkedéseknek felülbírálására azonban a rendes bíróságnak hatásköre nincsen. (XI. 626. Hb., XII. 602. Hb.)^ Minthogy a 4600/1933. M. E. számú rendeletnek visszaható hatálya nincsen, a vállalatok által már kiadott illetmények visszafizetését sem a Felügyelő Hatóság, sem a döntőbizottság el nem rendelheti, ezért e hatóságoknak a rendelet életbelépését megelőző időre járó illetményekre vonatkozó esetleges intézkedései esetében az eljárás a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik. (XIII. 324.) Amint arra már fentebb rámutattunk, a m. kir. Kúria 56. sz. polgári jogegységi döntvényének indokolása szerint olyan esetben, amidőn a szolgálatból való elbocsátást szabályszerű fegyelmi határozat mondotta ki, a fegyelmi bíróságok által megállapított tények valóságának, úgyszintén a törvényes keretekben kiszabott fegyelmi büntetés méntékéneK: a felülvizsgálata a polgári bíróság hatáskörébe nem vonható. (XII. 530., — XIII. 450.) így például nem vonható a polgári bíróság hatáskörébe a fegyelmi bíróság által szabályszerűen lefolytatott bizonyítás eredménye alapján eldöntött beszámíthatóság kérdése sem. (XII. 530.) Abban az esetben, ha a szolgálati perben a rendes bíróság a fegyelmi eljárás szabálytalanságát és ezzel a szolgálatból történt elbocsátás jogtalanságát állapítaná meg, úgy a m. kir. Kúria állandó gyakorlata szerint a rendes bíróság az alkalmazott terhére felhozott fegyelmi vétség fennforgását önálló vizsgálat és megállapítás tárgyává nem teheti, mert az 56.