Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

40 — Fegyelmi eljárás — bői. (A m. kir. Kúria 56. számú polgári jogegységi döntvényének indokolásából.) A Kúria 56. számú jogegységi döntvénye szerint: „ha a szerződést pótló szolgálati szabályzat szerint az alkalmazottat csak fegyelmi eljárás rendjén hozott határozattal lehet elbocsátani s ennek ellenére az elbocsátást fegyelmi eljárás nem előzte meg, vagy a fegyelmi határozatot az érdemleges döntést érintő, lényeges eljárási szabályok megsértésével szabálytalanul hozták, a munkaadó a polgári per folyamán rendszerint nem bizonyíthatja azt, hogy az alkalmazott azonnali elbocsátására törvényes ok volt". (P. H. T. 965. szám.) A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 56. számú döntvénye azonban csak arra az esetre mondja ki, hogy az azonnali elbocsátás okai perben nem bizonyíthatók, ha a munkaadónak fegyelmi szabályzata van és annak rendelkezései be nem tartattak. Nem alkalmazható azonban ez a döntvény akkor, ha a fegyelmi eljárás módozatait sem szolgálati szabályzat, sem alkalmazási szerződés meg nem állapítja, mert ilyen szabályzat hiányában a bíróságnak kell dönteni, hogy a munkaadónak az azonnali hatályú elbocsátásra jogos oka volt-e. (C. II. 2875/1939.) A szolgálatból való elbocsátást kimondó fegyelmi határozatot tehát a polgári bíróságok csak abból a szempontból vizsgálhatják felül, hogy az illetékes fegyelmi szerv a határozatát az eljárási szabályok lényeges sérelme nélkül hozta-e, hogy annak keretében a terheltnek a kellő védekezésre alkalmat adott-e, hogy a megállapított tények a szabályzat értelmében fegyelmi büntetéssel büntetendő szolgálati vétségeknek minősülnek-e és hogy az alkalmazott büntetése olyan-e, amelynek kiszabását a kérdéses cselekményre a szabályzat megengedi. A fegyelmi bíróság által megállapított tények valóságának, úgyszintén a törvényes keretekben kiszabott fegyelmi büntetés mértékének a felülvizsgálata azonban a polgári bíróság hatáskörébe nem vonható. (XIII. 450.) Adott esetben szabályszerű fegyelmi eljárásként fogadta el a Kúria a vállalat igazgató főmérnökének szóbeli úton lefolytatott vizsgálata alapján szóbeli úton közölt döntését, mert a vonatkozó szolgálati szabályzat szerint a fegyelmi eljárásban első fokon dönteni hivatott közeg a társulat igazgató főmérnöke és mert a fegyelmi szabályok nem tartaalmaztak olyan rendelkezést, hogy a fegyelmi eljárásnak és határozathirdetésnek írásban kell történnie. (XII. 161.) A szolgálati fegyelmi jog gyakorlásának most ismertetett szabályai a fegyelmi újrafelvételi eljárásban is alkalmazást nyernek. Amennyiben ugyanis a szabályszerűen