Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

24 — Szolgálati szerződés — folytonossággal rendelkezhessék. Ez ismérvek bármelyikének hiánya esetében a felek között nem szolgálati viszony, hanem megbízási viszony keletkezik. (XII. 988., 1012.) Nem lehet tehát például szolgálati szerződésről szó ott, ahol a megbízó érdekében kifejtendő tevékenységnek idő és üzleti eredmény szempontjából igényelt legkisebb mértéke sincs meghatározva, amidőn tehát például az ügynök az idejével és erejével teljesen szabadon rendelkezhetik. (XI. 149.) Ehhezképest tehát az ügynök üzletszerző tevékenységének az igénybevétele nemcsak szolgálati szereződéssel, hanem megbízási (úgynevezett ügynöki) szerződéssel is történhetik. (XII. 410., 1012.) A függőségi viszonyt és ezzel a szolgálati jogviszonyt egymagukban versenytilalmi kikötésjek sem állapítják meg, mert ilyen kikötések a megbízási viszony keretében is helytí'oglalhatnak. (XII. 988.) Aki valamely vállalatba tőkét fektetett be, társnak tekintendő és nem tekinthető alkalmazottnak még akkor sem, ha feladatául az üzem technikai vezetése jelöltetett is meg, mert az ilyen megállapodás csupán az üzemvezetésben szükséges munkamegosztást jelenti. (C. VII. 776/1937.) A szolgálati szerződés nincs ugyan írásbeliséghez kötve és szóbelileg is létrejöhet, ámde ha a felek a szolgálati szerződést eredetileg írásban kötötték és annak megváltoztatását is írásban tervezték, úgy az eredeti szerződés szóbeli megváltoztatása esetében vizsgálni kell, hogy vájjon a felek eredeti szándéka szerint a megállapodás írásbafoglalása a szerződés érvényességi kelléke volt-e. (XII. 773.) A szolgálati jogviszony keletkezése ráutaló tényekkel (factum concludens is) bizonyítható. Ilyen bizonyításnak még olyan esetben is helye lehet, amidőn a munkavállaló tevékenysége és helyzete a szolgálati viszonyt eredetileg kizáró írásbeli megállapodás után a valóságban akként módosult, hogy a munkavállaló egész munkaerejét kizárólag a munkaadó javára értékesítette. (XI. 149.) A szerződés minősítése tehát nem a használt kifejezésektől, hanem a jogviszony belső tartalmától függ: ehhezképest például a szolgálati viszony megállapítására egymagában nem elegendő az, ha a munkaadó a képviseletével megbízott üzletszerző ügynököt egy levélben „alkalmazottjának" mondja. (XII. 988.) A szolgálati jogviszony személyes természetéből következik, hogy a szolgálatokhoz való jogot külön szerződési kikötés vagy a munkavállaló előzetes hozzájárulása nélkül nem lehet átruházni. (XI. 208.) A szolgálati jogviszonynak ebből a személyes és kötelmi természetéből folyik, hogy a munkaadó és az alkalmazott szémélyéhez fűződik és nem valamely birtoktesttel függ össze; így például a nagyváradi püs-