Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

20 — Tartozások átvállalása, bérbeadás — „X. testvérek" szövegre átfestették. A feleség tartásdíjért perel, a megítélt összeget azonban X-en behajtani nem tudja. A testvéréket ezekután mint alpereseket nőtartásdíja és az üzletbe fektetett hozomány tőkéjének visszatérítése iránt az 1908: LVII. t.-c. alapján perli. Az alsóbíróságokkal ellentétben a Kúria az üzletátruházás fennforgását megállapítja. Az üzlet átadása és átvétele szerződéses megegyezés alapján történt. A virágkereskedésben nincs számbajöhető áruraktár és a szegényes berendezés átvételének kérdése sem döntő jelentőségű s így átruházott vagyonérték gyanánt csak az üzlethez, annak helyéhez kapcsolódó előnyök, üzleti összeköttetések és a vevőkör jöhet számításba. A virágüzletnek is van oda szokott vevőköre s az, hogy a vevők nem nap-nap mellett vásárolnak virágárut, a vevőkör üzleti értékét nem teszi kizárttá, vagy jelentéktelenné. Ilyen üzletnél tehát, ahol az üzletnek számottevő értéke egyedül az üzlethelyiség, az azzal járó forgalmi előny, amely az előző vevőkört és evvel az üzlet folytathatóságát is biztosítja, különösen tekintve azt is, hogy a cégtáblán a vezetéknév sem változott és az, hogy az üzletnek ezeket az egyedüli előnyeit, most az alperesek használhatják ki, a kereskedelmi üzlet átruházásának fennforgása ezen az alapon megállapítandó. (XIII. 442.) A N-i Általános Takarékpénztár 1928-ban akként olvad be a F i Takarékpénztárba, hogy utóbbi átvette előbbinek az egész üzletét, összes aktíváit és passzíváit, a F-i Takarékpénztár pedig 1932-ben egyesült a Sz-i Takarékpénztár és Kereskedelmi Bankkal, annak összes aktíváit és passzíváit átvéve, s végül megállapítást nyert, hogy az új részvénytársaságot (az alperest) Sz-i és F-i Takarékpénztár cégszöveggel jegyezték be. Az F-i Takarékpénztár s utóbb az alperes eszerint az átruházóval szemben magára vállalta annak összes passzívái kiegyenlítését. Nem védekezhetik tehát alperes azzal, hogy a per tárgyát tevő kötelezettségeket az átvételkor nem ismerte s nem is ismerhette. Ily általános átvállalás esetén ugyanis az 1908 : LVII. t.-c. 2. §. 2. bek. értelmében az átvevő az átruházónak az üzletből eredő kötelezettségeiért arra való tekintet nélkül felel, hogy az átvevő az egyes kötelezettségéket az átvételkor ismerte-e vagy ismerhette-e. (XI.478., H. T. 1937. 132. old.) Kereskedelmi üzletnek bérbe vagy haszonbérbe adásánál a kereskedelmi üzlet átruházására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazást nyerhetnek ugyan, mert a kereskedelmi üzlet bérbe vagy haszonbérbe adása nem más, mint a kereskedelmi üzlet tovább folytatásának meghatározott ideig tartó átruházása, de alkalmazhatók az üzletátruházás szabályai arra a jogviszonyra is, amely akkor keletkezik,