Markos Olivér - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog IV. (Budapest, 1940)

18 2. Üzletátruházás. Kijelentésekből üzletátruházás meg nem állapítható. — 1908:LVII. kijátszása. — Tartozások kifejezett átvállalása. — Bérlet és üzletátruházás. — Üzemutódlás. — Üzlet folytatásának lehetősége pénzt ér. Az üzlet átruházás minden esetben csak tényekből állapítható meg. S ha nincsenek tények, amelyekből erre lehetne következtetni, az üzletátruházás fennforgása csupán az érdekelt felek egyes kijelentéseiből még nem állapítható meg. (XIII. 167.) Az üzletátruházási törvény alapján fellépni, illetve a hitelezők kijátszására irányuló vagyonátruházási ügyletet megtámadni csak az érdekeiben sértett hitelező, tehát csak az a harmadik személy jogosult, akinek követelése az üzletet, illetve a vagyont átruházó féllel szemben már az üzletátvétel, illetve a vagyonátruházás idejében fennállott, vagy azzal egyidejűleg keletkezett. (XI. 359., H. T. 1937. 104. old.) Felperes a M. városban bérelt üzlethelyiségben üveg-, porcellánáruk elárusításával, képkeretezéssel foglalkozó üzletet létesített, s az abban lévő áruraktárt kicsinybeni bizományi árusítás végett az 1934. évi október hó 30-ig terjedő 5 év tartamára átadta alperes nővérének, G-nek. A felperes bérleszállítást célozva, az üjzlethelyiséget 1931. november l-re felmondotta, a háztulajdonos azonban a bérből nem engedett, mire G-né vette az eddigi bérösszeg mellett bérbe az üzlethelyiséget, aki is 1932. márc. elején a felperessel fennállott bizományi viszonyát megszüntette, az árukészletet a felperesnek rendelkezésére bocsátotta s visszamutatta iparigazolványát; G-nc nővére, az alperes pedig ugyanazon a napon hasonló iparának ugyanabban a házban való gyakorlására iparigazoh ányt kért és kapott, mire G-né és férje üzleti tevékenységüket ugyanott tovább folytatták s őket most már az alperes látta el áruval. Az üzlethelyiséget az alperes nevével ellátott táblával jelölték meg és a berendezési tárgyak változatlanul az üzletben maradtak. Megállapítható tehát, hogy G-né eddigi bizományi üzletét ugyanabban az üzleti berendezésű helyiségben, azonos üzletkörben, ép úgy G-né és férje üzleti tevékenysége mellett folytotta tovább, amiből önként folyik, hogy alperes abba a helyzetbe jutott, hogy annak a helynek, — amelyen azelőtt G-né működött, — a forgalmi előnyeit, amelyek az előző vevőkört és evvel az üzlet folytathatóságát is biztosítják, az alperes használhatta ki. Hogy G-né átruházta-e az üzlethelyiség bérletét alperesre, s hogy alperes a berendezési tárgyak tulajdonát megszerezte-e, közömbös, mert a fenti tényekből nyilvánvaló, hogy alperesre így is olyan értékek mentek át, — hab^r részben csak használat céljára, — ame-