Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)

— Szolgálati igények késedelmes érvényesítése —• 59 a végkielégítés kiszámításánál a külső tevékenységből eredő jövedelme számításba nem vehető. (IX. 244.) Az 1910/1920. M. E. sz. rend. 12. §-a a végkielégítéshez való igényt kifejezetten a kiskorú gyermekekre szorítja. Ebből az igényből ki vannak zárva az elhunyt alkalmazottnak olyan leszármazói, akik vagyontalanok és eltartásra szorultak ugyan, de nagykorúak. (K. J. Mj. 1933. 11. old.) Ha az alkalmazottnak a munkaadó hibája miatt joga lett volna a szolgálati viszonyt azonnali hatállyal felbontani, magábanvéve az a körülmény, hogy a szolgálatot a munkaadó hibája miatt és erre hivatkozva, de felmondással szüntette meg, nem zárhatja el a végkielégítés követelésétől. (C. II. 5303/1934.) A végkielégítés megállapításánál a szolgálati viszony megszűntéig eltöltött szolgálati időt teljesen kell számításba venni, azaz a felmondási idő végéig folyó szolgálati időt is, abban az esetben is, ha a munkaadó az alkalmazottnak szolgálatát a felmondási idő alatt nem is kívánja igénybe venni, vagy ha felmondás nélkül, de jogtalanul bocsátotta el az alkalmazottat. A határozatlan időre kötött szolgálati szerződés jogilag nem a felmondással, hanem csak a felmondási idő leteltével szűnik meg (H. T. 1936. 21. old.) Az irodai tisztviselői minőség alapján megállapítható végkielégítés szempontjából az ugyanezen vállalatnál főaknászi minőségben eltöltött időt figyelembe venni nem lehet. (Ellentétes gyakorlat is van; Bp. T. P. XIII. 1121/1933.) ö) Szolgálati jogviszonyból eredő igények késedelmes érvényesítése. Késedelem mértéke. — Késedelem következményei mire terjednek ki A szolgálati viszony természete, valamint a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése körül megkívánt jóhiszeműség és tisztesség megköveteli, hogy a munkavállaló ne tartsa a munkaadót indokolatlanul túlhosszú időn át bizonytalanságban arra vonatkozólag, hogy az elbocsátás és a szolgálati viszonynak ezzel járó megszűnése jogos voltát elismeri-e vagy sem. Amiből viszont az következik, hogy amennyiben az alkalmazott olyan magatartást tanúsít, amelyben az elbocsátáshoz, a szolgálati viszony megszüntetéséhez való hozzájárulás jut kifejezésre, vagy amelyből arra okszerű következtetés vonható, utóbb évek múlva a munkavállaló szolgálatából történt elbocsátásának a szabályszerűségét vagy jogszerűségét nem kifogásolhatja. (VIII. 22.) Ezen jogelv alapján elutasítja igényével a C. azt, aki 1921. nov. 2-án idegbetegségére tekintettel nyugdíjazását kérte, majd ugyanez év nov. 20-án kérvénye elintézése előtt szolgálata teljesítését