Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)
— Rögtöni hatályú elbocsátás — 49 de magának a kilépés közlésének nyomban meg kell történni. Ha a kilépés után a munkaadó oly tényekre jön rá, amelyek őt, a munkaadót, azonnali hatályú elbocsájtásra jogosítanák s e jogát kellő időben és módon gyakorolta is, a szolgálati viszonynak a munkavállaló kilépése folytán történt megszűnése e jog érvényesíthetésének nem akadálya. (VII. 1136.) Az alkalmazott rögtöni hatállyal kiléphet ugyan a szolgálatból, ha a munkaadó nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, de csak abban az esetben, ha a maga részéről a szerződéses kötelezettségek teljesítésére kész és képes. Nem egyeztethető össze a szolgálati szerződés szellemével, a szolgálati viszonyban kötelező kölcsönös jóhiszeműséggel és tisztességgel, hogy rögtöni hatályú kilépés jogát az az alkalmazott is gyakorolhassa, aki szolgálati kötelezettségeinek gyakorlásában saját hibájából tartósan akadályozva van. Ennek alapján nem állapította meg a rögtöni hatályú kilépés jogosságát a C, amikor az erős felindulásban elkövetett emberölés büntette miatt előzetes letartóztatásban volt alkalmazottnak a családjára tekintettel kiadta a munkaadó illetményeit, utóbb ezt még a letartóztatás alatt beszüntette, mire munkavállaló rögtöni hatállval felmondott. (VIII. 922. H. D. 1934. 158. old.) A szerződésileg elvállalt munka teljesítésére képtelennek tekintendő a tartós jellegű betegség okából szolgálatképtelen munkavállaló s az 1884:XVII. t.-c. 94. §. e) p.-ja alapján rögtöni hatállyal elbocsájtható. (VII. 999. K. .1.' Mj. 1933. 5. sz. 11. old.) Rögtöni hatállyal, az I. T. 94. §. g) p.-ja alapján jogszerűen bocsájtatott el az alkalmazott, aki az általa kezelt pénzek egy részét saját céljaira fordította s a hiányt vakarással eltüntette (VIII. 756.), aki az őt és munkaadóját meghatározott hányadban közösen illető pénzzel három és fél hónapig nem számolt el (VII. 972.); a rögtöni hatályú elbocsátás azonban nem érinti a már megszolgált járandóságokra vonatkozó igénvt. VIL 972.) Ha a szolgálati szerződés úgy rendelkezik, hogy a munkaadó tartozik a munkavállalót, ha neki bármely okból felmond, a szolgálati viszony megszűntétől számított egy évig a természetben bírt lakás használatában meghagyni, — nem értelmezhető akként, hogy a munkaadó bizalmával visszaélt s az I. T. 94. §. g) p.-ja alapján elbocsájtott alkalmazott is a szolgálati lakás élvezetében meghagyandó. Az ennek ellenértéke erejéig támasztott viszontkeresetnek a C. helyt adott. (VII. 1028.) Vidéki város közüzemeinek alkalmazottja által a vállalkozóktól kapott csekélyebb értékű óra és cigaretták elfogadása nem képez az I. T. 94. §. g) p.-jába ütköző rögtöni hatályú felmondás okául szolgáló tényt, mert a reklámcélokat szolgáló csekély 4