Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)

24 — Üzletátruházás — visszavezethető okból elállott és a szerződés hatálytalanítása iránt eredményes pert indított, úgy az 1908. évi LVII. t.-c. alkalmazásának helye nincs. Tényleges átvétel, vagyis foganatba ment ügylet hiányában a P. H. T. 617. sz. a. felvett elvi határozat sem alkalmazható. (VII. 1039. K. J. 1933. 11. sz. 13. old.) Az a körülmény, hogy az átruházó ellen megtartott végrehajtási árverés alkalmával a felszerelési tárgyak egy részét az alperes nevelt fia s illetve az alperes megbízásából egy harmadik megvette s szállodai üzletét részben ezekkel az árverésen megvett tárgyakkal folytatta, nem alkalmas annak megállapítására, hogy az árverés az üzletnek ilv módon való megszerzését célozta. (VII. 1039.) Az a körülmény, hogy alperes az eredeti adós cég gépi berendezését árverésen megvette s azt továbbra is az adós cég használatában hagyta, önmagában nem képez valószínűsítő tényt arra vonatkozóan, hogy a felek az adós üzletének átruházásában és átvételében megegyeztek és a birói árverés az adós egész üzletének átruházására irányuló korábbi ügylet palástolására szolgált volna. Az árverési vevő ellen üzletátruházás címén indított keresel ezért elutasíttatott. (X. 384.) Az üzlet korbbi tulajdonosa által kötött szolgálati szerződésből eredő kötelezettségek az üzlet átvevőt is terhelik. Ha azonban a felperes munkavállaló szolgálati viszonyát az üzlet átvétel után az új tulajdonossal teljesen új szerződésben újból szabályozza, úgy a szolgálati viszony tartalmára vonatkozóan ez az új szerződés az irányadó s az előző megállapodások és kötelezettségek tárgytalanná válnak. (VIII. 950.) Az üzletátruházó az 1926. évi XVI. t.-c. életbelépése után önként magasabb nyugdíjat folyósított és fizetett munkavállalónak, mint amennyi a nyugdíjszabályzat szerint illette. Az üzletátvevő ezen nyugdíjat az alapszabályszerű mértékre szállította le. miután ő az ezt meghaladó önkéntes juttatásért nem felelős. A C. az üzletátvevőt ezen többletösszegért is felelőssé teszi, mert a rendes kereskedői gondossággal az átruházó könyveiből kétség kívül tudomást szerezhetett arról, hogy az átruházó a munkavállalónak mily összegű nyugdíjat kötelezett és fizetett. Már pedig azért az összegért, amelyet az átruházó önként a visszavonás jogának fenntartása nélkül fizetett, az átvevő is felelős. (VIII. 657.) A Déli Vaspálya Társaság hálózatának igazgatási és műszaki újjászervezése tárgyában Rómában 1923. évi március hó 29-én létrejött és az 1923. évi XXXVI. t.-cikkel az ország törvényei közé iktatott Megegyezés 11. cikkének első és 15. cikkének 19.bekezdésében foglalt rendelkezések különös jogszabályok, azok-