Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog III. (Budapest, 1937)

96 — Kft. ügyvezető — Külföldi honos ügyvezető gyanánt bejegyezhető. (Bp. T. VI. 10.107/932.) Nem ütközik a törvény rendelkezésébe a tagnak feljogosítása, hogy ő maga, mint ügyvezető működjék, vagy maga helyett más ügyvezetőt kirendelhessen s hogy a taggyűlés megvonási jogának fenntartásával a kirendelésre jogosult tagot is megvonási jog illesse. Az ilyen tag részéről kirendelt ügyvezető nem a tag meghatalmazottja, hanem a társaságnak a tag részéről kirendelt ügyvezetője. (Bp. T. VI. 9231/1934.) Ha a társasági szerződés a társaság valamennyi tagját rendeli ki ügyvezetőül s a tagok között egy r. t. is van, közömbös, hogy a szerződés megjelöli-e vagy sem, hogy ki lesz az a személy, aki az ügyvezetést a r. t. nevében gyakorolja. A megjelölés eszközlése nem ügyvezetői kirendelés s így nem sérti a T. 37. §. 12. pontját. Az illető személy megnevezésének nem tulajdonítható oly értelem, hogy ez a taggyűlés mellőzésével történt. (Bp. T. VI. 7342/1935.) Az ügyvezető díjazásának megállapítása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A szerződésnek az az intézkedése tehát, hogy a felügyelőbizottság az ügyvezetővel szolgálati szerződés kötésére jogosult, minthogy a szolgálati szerződés a díjazás kérdésére is kiterjed, a T. 37. §. 2-ik bek.-be ütközik. (Bp. T. VI. 2685/1933.) Az ügyvezetők törvényes képviseleti jogköre harmadik személyekkel szemben nem korlátozható. Kötelesek azonban befelé alkalmazni a társasági szerződés korlátozásaihoz. A T. 12. §. 7. p.-jának a cégjegyzékbe való bevezetésről és közzétételről szóló rendelkezése a „befelé hatályos" ilyen korlátozásokra vonatkozik. (Bp. T. VI. 4682/1934. és 7036/1933.) A társasági szerződés az ügyvezetőt a cégjegyzésből ki nem zárhatja, csak annyira korlátozhatja, hogy az ügyvezető egy másik önálló cégjegyzési jogosultsággal is bíró ügyvezetővel vagy a cégvezetővel vagy a cégvezetővel is jegyezheti a céget. (Bp. T. VI. 9649/1933.) Nem lehetséges, hogy a társasági szerződés több ügyvezető léte esetén azok önálló képviseletét és egyidejűleg azok együttes cégjegvzését írja elő. Ez fogalmilag nem foghat helvét. (Bp. T. VI. 14.234/1933.) A cégvezető önálló cégvezetési jogosultsággal való felruházását a K. T. I. rész 5. címe megengedi. E rendelkezés a kft.-nél is alkalmazandó. (Bp. T. VI. 7547/1935.) Nem ütközik a törvénybe a szerződésnek az az intézkedése, amely az egyes ügyvezetőknek önálló cégjegyzési jogot enged, ellenben a cégvezetőre kimondja, hogy a céget csak valamely ügyvezetővel együtt jegyezheti. Ily módon a cégvezető egy már