Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

Előszó. Azok az elvek, amelyeket a Döntvénytár szerkesztői az első kötet szerkesztésénél szem előtt tartottak, az olvasóközönség helyeslésével találkoztak. A szétszórt anyag egybefűzése, három esztendő anyagának a törvény rendszerében való egybefoglalása egyfelől eléggé terjedelmes időről adott áttekintést, másfelől megkönnyítette az eligazodást a birói gyakorlat változatos, sokszor új ösvényeken haladó erdejében. A szerkesztők az első kötet megjelenése óta elhangzott kritikák s szerzett tapasztalataik alapján nem találtak okot, hogy az eddigi rendszeren változtassanak. Legfőbb feladatuknak találták a minél nagyobb teljességre való törekvést. Ezért feldolgozták azokat a határozatokat is, amelyek a Jogi Hírlapban helyszűke miatt nem jelentek meg s figyelemmel voltak á többi Döntvénytárakban megjelent határozatokra is. A teljességre való törekvés okából történt, hogy egy-egy határozat, amely több jogterületet érint, valamennyi helyen, ahot közlése instruktiv, helyet kapott. Az első kötetben közölt anyagra tekintettel voltunk, de ismétlésekbe nem bocsájtkoztunk. Ahol az összefüggés vagy szemléletesség megkívánta, utaltunk az első kötetben közölt anyagra. Bár e kötet önállóan is használható s a maga körében (1930. IX. 1—1933. IX. 1.) teljességre törekszik, kétségtelen, hogy a két kötet együttes használata nemcsak nagyobb anyagról ad felvilágosítást, de világosabban kifejezésre juttatja a birói gyakorlat jogpolitikai tendenciáit és fejlődése irányát. Az esetek közlése tekintetében azt tartottuk szem előtt, hogy ahol maga az excerpált szabály felvilágosító, ott megelégedtünk ennek közlésével; ahol ellenben a szabály csak a konkrét tényálláson keresztül nyeri a maga igazi fényét, ott iparkodtunk a releváns tényeket is megrögzíteni. A határozatok kiválasztásánál a legnagyobb figyelemmel voltunk a magánjogi döntésekre; a két jogterület egybefonódása