Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)
26 — Üzletátruházás — séget folytatott, az üzletátruházás megtörténtét nem érintik. (V. 234.) A kereskedelmi üzlet átruházására alapított felelősségnek az 1908. évi LVII. t.-e. 1. §-a értelmében leendő megállapítását a birói árverésen történt szerzés sem zárja ki akkor, ha a birói árverés az üzletátruházás elpaláslolására szolgált, vagy há az árverési vevő az árverés kieszközlése körül az üzlet hitelezője jogainak kijátszása végett csalárd módon járt el. (V. 89.) Az üzletátvételnek a Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítőjében való közzététele a hitelező felhívásának nem megfelelő módja; megfelelő módja közlemények- és felhívásoknak kereskedelmi szaklapokban, különösen speciális, egyes üzletágakra vonatkozó szaklapokban való közzététele. (VII. 484.) Ha az üzletátvételkor nem merül fel adat arra, hogy a könyvekben nem szereplő tartozások is léteznek, az átvevő nem vét a köteles gondosság Mellen, ha a hírlapi felhívást mellőzi. (VII. 671. A komkrét esetben kimondott elv általános szabálynak nem tekinthető.) Ha az üzletet átruházó fél a jogügylet kötése alkalmával elhallgatja az átruházott jog fogyatékosságát — az üzlethez tartozó ingók előbbi végrehajtás alá vonását, — a vevő az ügylettől elállaui jogosult. (H. T. 1932. 72. old.) Ha a hitelező felperes a kereskedelmi cég ellen az üzletátruházási szerződés megkötése s az üzletnek ebből eredő átvétele után indított pert követelése iránt, akkor a perbevont cég alperessége alatt már nem az előző, hanem az új tulajdonos terhére keletkeztek jogok és kötelezettségek. A perben hozott, jogerőre emelkedett ítéletben foglalt marasztalás, tehát a perbe vont céget terheli anélkül, hogy sikerrel felihozhatná utóbb azt a kifogást, hogy az ítélet rendelkezéséből, az átruházásra tekintettel, az 1908:LVII. !t.-c. 1. §-a szerint való felelősség megállapításához szükséges tényállás hiányában iaz új tulajdonosra kötelezettség nem háramolhat. Ezen nem változtat az, hogy a felperes a céget régi tulajdonosa útján vonta pterbe s ez mint oly harmadik személy járt el, mint akinek erre meghatalmazása nem volt. Az ítélet anyagi jogereje a cég irányában ugyanis mindaddig fennáll, míg ennek hatálya a Pp. 563. §. 5. p.-ja alapján érvényesíthető perújítás útján meg nem szűnik. (H. T. 1933. 20. old.) Önmagában az, hogy a felék között üzletátruházás történt, nem jelenti azt, hogy az átvevő az átruházónak üzleti vagyonát tulajdonul megszerezte, csupán azt jelenti, hogy a felek oly jogi helyzíetet teremtettek, amelytől az üzlet folytatásának a lehetősége függ. (IV. 3384/1930.)
