Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

— Vétel, megvizsgálás és rendelkezésre bocsájtás — 145 ságánál, vagy nagyobb tömegénél fogva azonban tüzetes vizsgálat tárgyává nem teheti, az áru minősége ellen kifogásait az áru átvétele és részletes megvizsgálása alkalmával is megemelheti. (H. D. 1932. 90. old.) Az a körülmény, hogy a jogosan rendelkezésre bocsájtott és kellően őrzött gépkocsit a rendelkezésre bocsájtás ideje alatt közúti adóban lefoglalták és elárverezték, a rendelkezésre bocsájtó vevő terhére meim róható. Oly kötelezettség, hogy az eladó adótartozását akár csak részben is kifizessék, s a rendelkezésre bocsájtott gépkocsira költekezést eszközöljenek, őket ,nem terhelte. (VII. 237.) Gépkocsi forgalmi engedélyének ki nem szolgáltatása oly hiány, amit a vevő kifogásolhat s ez alapon az autót rendelkezésre is bocsájthatja. Ha azonban ezt elmulasztotta, s a vételi ügylet véglegesen foganatba ment, a vételár iránti perben már erre nem hivatkozhatik. (V. 261. és VI. 173.) Állandó birói gyakorlat szerint a rendelkezésre bocsájtás jogossága esetében a vevőnek a K. T. 347. §-ában meghatározott megőrzési kötelessége s ebből folyó felelőssége csak addig az időpoíntig terjeszthető ki, amíg az eladó abba a helyzetbe jut, hogy az áru felől rendelkezhetik, s ennélfogva az eladó a saját rendelkezési késedelmével okozati összefüggésben álló károk megtérítését a vevőtől nem követelheti. A vevő csak azért a kárért felel, amelyet az eladó rendelkezésére bocsájtott, de még birtokában és őrizetében levő áru kezelése és elraktározása körül tanúsított vétkes gondaltlansága idézett elő. (K. J. 1931. 137. old.) A vevőnek a kifogásolt és az eladó rendelkezésére bocsájtott árut is joga van a rendelkezésre bocsájtás dacára és után is használatban tartani avégből, hogy így magát és az eladót is a nagyobb mérvű károsodástól lehetőleg megóvja. Amikor tehát ezen károsodás elhárítása a körülményekkel bizonyítva van, a rendelkezésre bocsájtás utáni használat nem tekinthető a kifogásoktól való elállásnak. (VI. 146. és IV. 1308. Ellenkező korábbi gyakorlat: III. 17. J. H. D. I. 146.) Az a vevő, aki az árut az eladó rendelkezésére boesájtja, később a vasúttól mégis kiváltotta, a rendelkezésre bocsájtástól elállottnak tekintendő, de a kiváltott áruért is a minőségi hiba megállapítása esetén csak leszállított vételárat köteles fizetni. (H. D. 1930. 144. old.) Ha az árú hiányai pótlása tekintetében a felek megállapodtak, a vevő a K. T. 348. §-ban biztosított jogokkal nem élhet. (V. 503.) Használt gépkocsi vételénél a gyakorlatabn nem szokásos a kocsi szétszedése, azon mérések eszközlése, s az üzemképesség ilymódon való megállapítása. A vevő gondosságkövetelményeinek megsértése nélkül megbízhat az eladó azon nyilatkozatában, Dr. Nagy D. B. és Dr. Huppert L.: Hitel jogi Döntvénytár. 10