Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

136 — Valorizáció — a várossal híd átépítéséből keletkező (VI. 476.), csatorna készítésére (G. IV. 5048/1930.), útburkolásra (G. IV. 3112/1930.), a Máv.-val állomásépületek emelésére (VI. 477.), brikettgyár építésére (VI. 614.) vonatkozó vállalkozási szerződésből, bádogosés szerelőmunkálatokból (C. II. 169/1929. H. D. 1931. 7.) folyó követelések, a Máv.-tól vételi ügylet hatályvesztése folytán visszajáró vételárelőleg (G. IV. 3257/1930.), az állam részére végzett iskolaépület építkezéseinél használt építőanyagoknak és szerszámoknak katonai csapatok megszállása folytán történt elveszéséből folyó kárkövetelés (VII. 429), átértékelésének, még akkor sem, ha a megbízó a vállalkozó munkája és befektetése révén értékálló dologhoz jutott. Ellenben a törvényhatóság részére ipari és hajózási csatorna, tehát gazdasági vállalkozása körül végzett vállalkozás díja átértékelhető. (VII. 834.) Ha a felperes az alperes helytítt teljesített fizetés címén köztörvényi úton perel — habár alperes az ennekfolytán előállott tartozásáról váltót is állított ki — nem alkalmazható a Val. t. 4. §. 3. pontjában foglalt az a szabály, hogy váltón alapuló követelések át nem értékelhetők (. (VI. 1115.) Kizárja az átértékelést az, ha a felek a pénzkövetelést áruköveteléssé változtatták át. (G. IV. 769/1930.) A Val. t. 14. §-ának 4. bekezdésében foglalt rendelkezésnek — a törvény egész szellemére és céljára tekintettel — szigorú értelmezése szerint az ott megkívánt szoros okozati összefüggés a pénztartozás átértékelésének elmaradása és a hitelező tönkrejutása között nemcsak akkor van meg, ha a hitelező tönkrejutását egyedül és kizárólag a kereseti követelés átértékelésének elmaradása okozta, hanem ez az összefüggés akkor is megvan, ha más körülmények mellett a tönkrejutást a kereseti követelés átértékelésének elmaradása is előmozdította. (VII. 452.) Általában az, hogy a hitelező tönkrejutását kizárólag az átértékelni kívánt követelés névértékben történt kifizetése idézte elő és hogy a tönkremenetel közvetlenül a névértékben való kiegyenlítés után következzék be, nem szükséges ahhoz, hogy a vagyoni pusztulásnak a Val. t. 14. §-ában megkívánt okozati kapcsolata az átértékelés elmaradásával megállapítható legyen. (G. IV. 4942/1930.) Az átértékelés mérve tekintetében figyelembeveendő a hitelezőnek a követelés érvényesítésében tanúsított nagyfokú és indokolatlan késedelme, aminek következtében ,a teljesítés az