Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)
130 — Naturális obligáció — ben vett megszorult helyzetét kihasználva, a maga vagy harmadik személy részére a másik fél tetemes kárával ingyenes előnyt vagy feltűnően aráinytalan nyereséget köt ki vagy szerez. (VII. 656.) d) Naturális obligáció. Tőzsdei árkülönbözetből eredő követelés bárói úton nem érvényesíthető ugyan, ily követelés megfizetésére fordított öszszeg azonban vissza nem követelhető. (G. IV. 7408/1929. H. T. 1931. 37.) Ugyanígy tőzsdei szerencsejáték folytatására adott megbízás teljesítéséből birói úton érvényesíthető követelés nem keletkezik. Ilyennek minősül az a szerződés, mellyel egy magánhivatalnok a kereskedőt gaibona vételével és eladásával bízza meg, a gabonát azonban át nem veszi, a számlán pedig csupán a tőzsdei árfolyamkülönbözet elszámolása történik meg. (G. VII. 731/1931.) Bejegyzett gabonakereskedő is jogosult a tőzsdei játék kifogásával élni. (VII. 727., L, az 1930:XXII. t.-c. 44. §-át, amely -ezt törvényszóval mondja ki.) Ha valaki bíróilag nem érvényesíthető tőzsdei játéknak minősülő határidőügyletet köt, s az esetleges veszteségek fedezésére a másik félnek betéti könyvet ad át azzal, hogy a végelszámolás megejtése után, amennyiben az ügylet veszteséggel zárul, a másik fél a betétkönyvvel szabadon rendelkezhetik, — úgy a betétkönyvet átadó fél a betétkönyv feletti szabad rendelkezés jogát is átengedte a másik félnek, ami azt jelenti, hogy a másik fél a meghatározott időpont után a betétkönyvet felhasználhatja, s általában úgy rendelkezhetik felette, mint a tulajdomos. Ehhezképest tehát a kikötött időpont után a betétkönyvet átadó fél nem követelheti azt vissza, moha az bíróilag nem érvényesíthető kötelem fedezésére szolgált. (V. 233., L. 1930:XXII. t.-e. 44. §-át.) A fogadásból, mint szeiencseszerzödésből származtatott követelések az állandó birói gyakorlat szerint birói úton nem érvényesíthetők. Ugyanez áll a lóversenyeknél kötött fogadásokból eredő követelésekre is; s az esetben is, ha a versenyistálló tulajdonost az üzletszerű fogadások közvetítésére jogosított személy perli, mert a lóversenyen való üzletszerű, vagy nyilvános fogadások s a kölcsönös fogadások közvetítésének szabályozásáról szóló 1894:XXIX. t.-c. rendelkezései csak a lóversenyekre, vagy az azokon résztvevő lovasokra, istállókra, vagy lovakra való üzletszerű, vagy nyilvános fogadásnak, avagy a kölcsönös fogadások közvetítésének feltételeit határozzák meg, ellenben az ily fogadásokból eredő követelések érvényesíthetősége tekintetében a fenti jogszabály alkalmazandó. (V. 650.)