Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)
— Engedmény, utalvány — 119 egyáltalán nincsen a hitelező személyéhez kötve s minthogy nem sorozható a le nem foglalható követelések fogalma alá. (IV. 1260.) Szabályként áll ugyanis, hogy csupán azok a követelések nem ruházhatók át, amelyek a szolgáltatás természeténél fogva a hitelező személyéhez vannak kötve, vagy amelyek átruházását a felek eleve kizárták, végül amelyek végrehajtás alá nem vonhatók. Ezért a dolog birtokában nem lévő tulajdonosnak a birtokos elleni az az igénye, hogy a dolgot neki kiadja, ugyancsak lehet engedmény tárgya. (VII. 856.) A 78.003/1923. K. M. sz. rendelet 6. §-a szerint a fuvarokmányok alapján támasztható igények a fuvarlevélfelülvizsgáló irodákra nem engedményezhetők, viszont a 43. sz. jogegységi döntvény értelmében másnak a követelését engedményezés nélkül érvényesítheti az is, akit arra a hitelező feljogosított. Annak nincsen jelentősége, hogy a fuvarlevélfelülvizsgáló a perben az ilyen behajtásra jogosító megbízás mellett engedményt okiratot is csatolt, mert ezzel a követelést sajátjául amúgy se szerezte meg, hanem ez az engedményi okirat csak a követelés behajtásával megbízott fuvarlevélfelülvizsgáló további igazolásául kizárólag a követelés behajtása céljából állíttatott ki feleslegesen. (IV. 1165.) A követelés átruházása a hitelező és engedményes között létrejött szerződéssel történik és ahhoz az adós hozzájárulása nem szükséges. Mégis kölcsönös jogokat és kötelességeket magábanfoglaló szerződés — amelynél fogva mindkét fél egyben jogosított és kötelezett — átruházása csupán az egyik szerződő fél egyoldalú akaratelhatározása alapján nem történhetik meg s ehhez a másik szerződő fél hozzájárulása is szükséges. (VI. 731.) Az engedményezéssel az illető szerződésből folyó minden — tehát a kártérítési — követelés is a hitelező engedményesre száll. (G. IV. 90/1930.) Hasonlóképen: bemutatóra szóló betétkönyv átruházása az ellenkezőnek világos kifejezésre juttatása nélkül szükségképen magában foglalja a betéti ügyletből támasztható minden igénynek együttes átruházását. (G. IV. 38/1930. K. J. 1931. 102.) De viszont az engedményes nem is érvényesíthet több jogot, mint amennyi az engedményezőt megilleti. Ha tehát ez utóbbi szerb-horvát-szlovén jogi személy, a háború alatt keletkezett és engedményezett követelését a magyar honos engedményes is csupán az ereszben fennálló egyezménynek a szerbhorvát-szlovén honos hitelezőre nézve érvényes szabályok szerint érvényesítheti. (VI. 900.) Az engedményezés az engedményes részéről történt lemondás nélkül nem jelenti azt, hogy az engedményes hitelező az en-