Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

— Meghívó — 117 ségét kifejezetten el is ismerte, utóbb kifogásolhatja azt, (hogy a hitelező a számlaegyenlegek után magasabb kamatot számított, mint amennyire az előző megállapodás őt feljogosította volna, mert az adós jogosan elvárhatta, hogy amennyiben a hitelező a szerződés eme kikötésétől az adós hátrányára eltérni kíván, arról őt megfelelően értesítse, és a kivánt módosításhoz hozzájárulását kikérje. (V. 419.) lA tartozás elismerésének jogügyleti önállósága van, s az adós kötelzettségének jogalapja ilyen esetben maga az elismerés, melyet az adós jogosítva van tévedés, megtévesztés, vagy fenyegetés miatt megtámadni. (G. IV. 5234/ 1930.) Általában a számadás, számla, vagy folyószámla elismerése a tévedés vagy csalás igazolhatását ki nem zárja. (VI. 898.) A megajándékozott az ajándékozó hitelezőjével szemben csak az ajándékozás idején fennállott tartozásáért magáért tehető felelőssé, de nem az ajándékozónak a hitelezővel szemben fennálló jogviszonyáért és tartozásának abból folyó későbbi alakulásáért. Ezért nem felel a megajándékozott az ajándékozó és hitelezője között fennálló folyószámla egyenlegért. (VI. 876.) 7. Megbízás. Megbízó joga és felelőssége. — Megbízás tartalma. — Megbízás nélküli ügyvitel. — Kizárólagos képviseleti megbízás. — Hiteltudósítás. Olyan szerződés alapján, melyet valaki, mint másnak a megbízottja a megbízó nevében köt, a megbízó van jogosítva és kötelezve. Ehhez képest a megbizoittnak a szerződés megkötése és lebonyolítása körüli vétkességéért és mulasztásaiért a harmadik személynek a megbízó felelős, hacsak nem olyan cselekményről vagy mulasztásokról van szó, amelyek, mint önálló, jogellenes tények, a megbizási viszony dacára is megállapítják a megbízottnak a harmadik személlyel szemben fennálló felelösséqét. {VII. 407.) Ha két fél közötti szerződésből folyó kötelezettséget — a kötelezett felkérésére — egy harmadik személy teljesít, ez utóbbi nem lép be a szerződésbe a kötelezett helyébe, szerződő félként, hanem a kötelezett meghatalmazottjaként eljártnak tekintendő' (VI. 900.) A megbízás tartalma a megbízottnak az a kötelezettsége, hogy a reábízott ügyet a megbízó akaratához képest és érdekeimek megfelelően ellássa. Valamely ügy ellátásának szerződéses elvállalására azonban a megbízás szabályait csak annyiban lehet és kell alkalmazni, amennyiben nem esik más szerződés, nevezetesen a szolgálati szerződés szabályai alá, amelynek tartalma