Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

110 — Kártérítés — rendes szóhasználat szerint az, ami minden üzemköltség leszámítása után vállalkozói nyereségként marad. (C. IV. 2549/1930.) Valóságos kár fenn nem forgása nem zárja ki azt, hogy a vevő a ínem szállítás miatt elmaradt nyereség megtérítését követelje. (C. IV. 6141/1928. H. T. 1930. 125.) Aki oly vagyontárgy értékének megtérítésére van kötelezve, •amelyet tiltott cselekménnyel mástól elvont, az rendszerint a tárgynak a tiltott cselekmény elkövetésekor volt értékét köteles megtéríteni, hacsak nem bizonyítja, hogy az időközben beállott értékveszteség a sértettnél a tiltott cselekmény közbejötte nélkül is bekövetkezett volna. Eszerint a szabály szerint tartozik kártérítéssel az, aki mást rosszhiszemű megtévesztéssel bírt rá a szerződés megkötésére. (VII. 23.) A kötbéren felüli kártérítés követelése kétség esetében kizárva nincs. Attól függ, hogy a felek a szerződési bírság meghatározásával egyúttal mellőzni akarták-e a hitelező esetleges kárkövetelését. Ezt a szándékot vélelmezni nem lehet. (VI. 260.) A részvénytársaság igazgatóságának azok a tagjai, akik a hitelező megkárosítását okozó jogellenes cselekményekről vagy mulasztásokról tudomást szerezhettek és azok megakadályozását vagy megszüntetését elmulasztották, a hitelezőket ért kárért személyesen felelősek. (C. IV. 2616/1930. H. D. 1932. 53.) A munkaadó jogi személy (részvénytársaság) megfelelő alkalmazottai útján tartozik gondoskodni arról, hogy üzemében a köteles gondosságnak elég tétessék. (VI. 1053.) Az olyatn féltől, akit a tévedés okozása nem terhel, a tévedés címén megtámadott szerződés megkötéséből eredő kár nem követelhető. (V. 1102.) A megbízott a harmadik személlyel szemben csupán olyan cselekményekért és mulasztásokért felel, amelyek mint önálló jogellenes tények a megbízási viszony dacára is megállapítják a megbízottnak a harmadik személlyel szemben fennálló felelősségét. (VII. 407.) Az engedményezéssel az illető szerződésből ifolyó minden — tehát a kártérítési — követelés is a hitelező engedményesre száll. (C. IV. 90/1930.) A gyermek gondozását elvállalt intézmény felelős a gondosság elmulasztása folytán a testi épségben bekövetkezett kárért, habár a felügyelő személyzetet az állam a saját 'alkalmazottaiból bocsátotta rendelkezésre, minthogy a felügyelő személyeket a gyermek gondozása körüli működésüket illetően az intézmény megbizottainak kell tekinteni. (VI. 1144.) Minthogy az 1886 :XXI. t -e. 91. §-a értelme szerint a törvényhatósággal szemben a tisztviselője által hivatalos eljárásában okozott kár megtérítése iránt per csiak másodsorban, t. i. abban az