Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

101 MÁSODIK RÉSZ. KERESKEDELMI ÜGYLETEK. ELSŐ CIM. Kereskedelmi ügyletek általában. I. FEJEZET. Jogügyletek kereskedelmi jellegének megállapítása. Malomiparral foglalkozó részvénytársaságnak az az ügylete, amellyel az üzeméhez tartozó egyik gépet használt állapotban etadta, az üzlete folytatásához tartozónak, tehát a K. T. 260. §-a szerint kereskedelmi ügyletnek tekintendő a 264. §. értelmében akkor is, ha a vevő nem kereskedő. (VI. 17.) Mezőgazdasági ingatlan bérlete és a gazdasághoz tartozó ingóknak a bérletbevétellel kapcsolatban történt megvétele a K. T. 262. §-a értelmében nem tekinthető kereskedelmi ügyletnek. Ezért az ilyen ügyletnek bizományos részéről való közvetítése szintén nem kereskedelmi ügylet, mert ebiben az esetben kereskedő részéről ugyan, de nem kereskedői üzlete körében végzett tevékenységről van szó. (IV. 1174.) A mozgóképszínház üzem kereskedelmi üzletnek nem tekinthető, arra tehát az üzletátruházási törvény (1908:LVII. t.-c.) alkalmazást nem nyerhet. (C. II. 1902/1930. K. J. 1932. 129.) Ingatlan közvetítésénél az üzletszerűség megállapítható, ha a közvetítés — bár csupán egy nagyobb terjedelmű földbirtokra vonatkozólag — hónapokon át számos parcellában nagyszámú vevő részére történik. (VI. 615.) Az iparszerűség általában valamely életfenntartásra irányuló kereseti tevékenységnek állandó és tervszerű jellegét kivánja meg. (VI. 364.)