Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

84 — Részvénytársaság — vezetből átvett tárgyának megfelel; az pedig, hogy a tervezetben a cégszöveg is meg volt állapítva nem szolgálhat törvényes akadályául annak ,hogy a cég a vállalat tárgyának megfelelően módosíttassák (I. 479-)A K. T. 179. §. ut. bek.-ének szigorán a bírói gyakorlat enyhitett abban az esetben, ha a közgyűlésen valamennyi részvényes jelen volt és a határozatokat egyhangúlag hozták, amikor a tervezetből átvett intézkedések is módosíthatókká lettek. Különösen áll a fenti gyakorlat abban az esetben, amikor a részvényesek a társaság tárgykörét (célját) szűkíteni, illetőleg más hasonló üzletágra kiterjeszteni akarják. De nem áll fenn abban az esetben, ha nem az üzletkör kibővítése volt a céi, hanem az eddigi üzletkörrel való teljes szakítás és a társaság üzletkörén teljesen kívülálló uj üzletágra való áttérés (I. 514.); ez más társasággal való egyesülés esetén sem lehetséges (Bp. T. 684/ 1925.). A bíróság gyakorlata szerint a vállalat tárgyának az alapítási tervezetben meghatározott célon túlmenő kiterjesztése a részvényesek összességének egyhangú szavazat esetén a K. T. 179. §-a utolsó bekezdésének tiltó rendelkezése alá nem esik, mert a részvényeseknek az egész alaptőkét képviselő összessége az alapszerződés természetével bíró alapítási tervezet célkitűzése tekintetében is módosítást tehet. Ez a jogi felfogás azonban nem alkalmazható arra az esetre, amidőn a részvénytársaság alapszabályszerű vállalata életképtelenné lett s amidőn a részvényesek — vagy esetleg bekapcsolódó uj érdekeltség — az életképtelenné vált részvénytársaság formáját akarják felhasználni az eddigi üzletkörrel össze nem férő teljesen más irányú üzleti vállalkozásra. Az üzletkörnek ily jelentőségű módosítása a részvényesek összességének egyhangú szavazatával sem történhetik, mert a társaság eredeti üzletkörének folytatásával nyilván össze nem férő uj üzleti vállalat alapítása csak az uj társaságok megalakulásának feltételeit szabályozó jogszabályok szerint alakítandó uj társasági alakulat tárgya lehet (III. 1029.). Az állandó bírói gyakorlat értelmében valamennyi részvényes beleegyezése esetében a részvénytársaság a válllalat tárgyát más, eddig nem űzött üzletágra is kiterjesztheti, mert az egész alaptőkét képviselő részvényesek összessége az uj üzletággal járó kockázatot szabadon vállalhatja s a K. T. 179. §-ának utolsó bekezdésében foglalt tilalom ily esetre nyilván nem vonatkoztatható. Az iratok szerint a felfolyamodó részvénytársaság tényleg működik és részvényeinek összessége egyhangúlag határozta el azt ,hogy az olaj- és vegyipari gyártmányok előállítására és forgalombahozatalára terjedő eddigi üzletkörét útépítési és hasonló vállalatokra is kiterjeszd, mely határozata senki érdekének sérelmével nem jár. Ily körülmények között az állandó bírói gyakorlat